Negyvenkettes lábnyomott lélek.
Kéznyom a csillag mellett-a testen.
Fene se tudja, vajon élek?
Vagy jószagu hullagödörbe estem?
Illatod az anyósülésről néz.
Véremmel takarom be-ne fázzon.
A hullagödörben nemespenész-
egyedül vagyok a világon...
Természetes hogy megérdemlem.
S hogy téged nem érdemellek.
Gyerek vagyok, de megértettem
Hogy hiába térdepelnek
már apácák, papok, jó emberek
az élet előtt, az isten alatt.
Teremteni fog még felnőtteket.
Emelni fog még sok-sok falat.
Hogy őszintétlen, önhazudva éljünk
hogy ne lássuk, saját jegünkbe fagyunk.
hogy álmunkba bújjon ostoba reményünk.
S kiáltsuk büszkén: emberek vagyunk.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-02-10
|
Merengő
Gini, a vörös, rövid hajú matektanárnő becsukta az osztálykönyvet, majd kinyitotta az ablakot....
2026-02-08
|
Novella
Régi betyárok ról mende mondák alapján iródot a nevek meg változtásával.
2026-01-20
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-12-08
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Vad lárma vesz körül a világban.
Bár küzdesz ellene szilárdan.
Ordítozó részegek vad szava,
Kettészakított, fáradt éjszaka,
Hajnalban elkezdett építkezés,
Szívet...
Bár küzdesz ellene szilárdan.
Ordítozó részegek vad szava,
Kettészakított, fáradt éjszaka,
Hajnalban elkezdett építkezés,
Szívet...
Hozzászólások
A szemétdombon kinő egy szál, makacs virág. Hét napig él, magát a születés jutalmát is megannyi véletlen folytán nyerve csak el. Homok, valamilyen szobában tartott macska után, félig kiivott ásványvizes palack, odakeveredett vetőmag... ki tudja és kit érdekel. Kékek a szirmai.
Hét napig él, amíg a markoló rá nem forgat egy újabb adag szemetet. Elkerülhetetlen pusztulása és büdös, rothadó élettere együtt teszi olyan értékessé és csodálatossá, értelemmel és széppel töltve minden egyes percét a rövid hét napjának.
Kedves szöszke, nem számít hány olyan ember van akiről a versedben írtál, az számít hogy van jó és igaz is. Ne szemét után kutass a szemétdombon hanem virág után. És írj arról.
:flushed:
S ha az ember abban a szerencsés helyzetben van, hogy járkálhat-keresgélhet, akkor még tán érdeklik is a hasonló csodák. de ha épp egy adag szutyok alatt ülsz, és örülsz, ha jut néha egy csöpp levegő, akkor csak azzal tudsz foglalkozni, hogy ki és mikor borítja rád a következő adag szemetet és adja meg a kegyelemdöfést. holott perszehogy vannak még akár melletted is virágok...
de igyekszem. - ha még tudok értékelni egyáltalán.
de mindegy, tudodm, hogy naivan optimistán magasak az elvárásaim....
tudom én, mi a stájsz, csak zavar az elsekélyesedés, mint mindenben....
meg is dugnak...hahahah....