Miután megszülettem nem tudtam mit jelent félni,
Rózsaszín volt a világ, melyben szerettem élni.
Mindenki mosolygott, nézett rám vidáman,
S nem volt baj akármennyit hibáztam.
Eközben észre sem vettem a felhőket,
Melyek lassan létrejöttek felettem.
Egyre csak nőtt a szomorúságom,
Mára úgy érzem, elhagyott a családom.
Az ég végül beborult, majd sötét lett,
És a villámok összecsaptak fejem felett.
Én akkor még erősen kitartottam,
De a halál szele is feltámadt miattam.
A lelkem elfáradt, végleg szeretne lepihenni,
Hisz tudatosult benne: fél tovább élni.
Kinek még kicsit is számítok, utoljára így szólok,
Meg kell tennem sajnálom, sajnálom, sajnálom…
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-25
|
Sci-fi
– Béla, mit tapasztalt?<br />
– Éjjel mentem hazafelé a kocsmából és az út mellett láttam...
2026-05-22
|
Történetek
Olyan vadul kezdett rajtam ugrálni, hogy alig bírtam visszafogni magam, hogy ne üvöltsek a...
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Álomvilág álomkép
Álmodni álomszép.
Álmodd az álmaidat,
Álmodd meg vágyaidat!
Álmodni álomszép.
Álmodd az álmaidat,
Álmodd meg vágyaidat!
Hozzászólások