Be kell vallanom

Van nekem egy igaz, szent barátom
Megbízom benne, egyszerűen imádom
Ő is bízik bennem, s ha akar sír a vállamon
S arra a kérdésre a válaszom: nem bánom

Azt a kérdést minden nap hallom
A választ már rögtön reflexből mondom
Hiába mondanék i mást hisz a helyzet marad tudom
Ha elfojtom érzésem jobb lesz gondolom

Sosem lesz megfelelő alkalom
Ezért végre be kéne vallanom
Hogy álmomban ajka csüng az én ajkamon
S kézen fogva sétálunk a legszebb partokon

Ám ezek nem teljesülhetnek be soha
Ebben az életben nem jön el szerelmünk kora
Versemnek bárcsak lehetne egy reménykedő sora
De ebből a gyümölcsből nem lesz senkinek mézédes bora

Mindig azt mondtam: „ fiú és lány közt van barátság”
Viszont most már be kell látnom hogy ez badarság
Valaki mindig többet érez mint ahogy azt a másik tudná
Mégis alig van aki ezt neki őszintén kimondaná

Már elhatároztam hogy én sem mondom
Az ő életét ezzel el nem rontom
Akármit teszek a szíve körül ott marad a kordon
Ezért inkább marad ez az én apró gondom

Van nekem egy igaz, szent barátom
Megbízom benne egyszerűen imádom
Ő is bízik bennem, s ha akar sír a vállamon
S arra a kérdésre a válaszom: nagyon bánom

2007.07.28