Bámulom csak sokszor az eget,
Nézem a fellegeket.
Ilyenkor elszáll a lelkem,
Ami itt marad, az csak a testem.
S belül szállok, odafent a fellegekben
Szállok, csak repülök a végtelen ég felé
Egyre közelebb más galaxisok mellé.
Itt most minden annyira más,
Pedig ez csak egy vallomás.
Ez a világ csak az enyém
És ha egyszer netán mégis elfelejteném
Juttasd eszembe kérlek
Milyen gyönyörű is lehet az élet.
Ha egy kicsit is törődünk vele
És nem nyugszunk olyasmibe bele
Amin igenis változtatni lehet,
Amit bárki, bármikor megtehet.
Változtatni ugyanis soha nem késő
Erre akár száz élet is feltehető.
Az örökös önsajnálat a mélybe húz
Akár egy egész életet is lenyúz
Viselőjéről, aki beletörődik ebbe,
S beleesik abba az óriási verembe
Ahonnan már nincs visszaút.
Éppen ezért változtass te is mindenen, amin lehet
S ne felejtsd el néha bámulni a fellegeket!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Most még élek s virulok
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-11 00:00:00
|
Versek
Idd tekintetét napestig,
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?