Azt hiszed, csak egy oktalan állat,
Mellém sodort az élet vagy hármat.
Két gyönyörű vöröset és egy barnát,
Egyikük kipróbálta rajtam a karmát.
Nem tudja, hogy tudnám szeretni,
Ha engedné, mindig kényeztetni.
Az ölembe ültetném, simogatnám,
Ágyamba bújjon tán azt is, hagynám.
Csak egyszer hozzám, magától bújna,
Amikor nyúlok feléje, rám ne fújna.
Mit tegyek hát, hogy ezt elérjem,
Mert egyre csak gyűlik, a mérgem
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások
Ha már itt vagy, szánj rám egy percet!
Szavazatoddal értékeld a fenti verset!
Jobb lenne, ha nem csak voksolnál,
Esetleg pár szóban, hozzá is szólnál.
Köszi Istenlába