Az élet oly kegyes volt, hogy szerettél,
Ha csak rövid ideig is, de az enyém lehettél,
Ám a derűs ég elé felhők gyülekeztek,
Nem törődtél vele, hogy én még mindig szeretlek
Mosolyogva jöttél felém, szemembe néztél,
Megkérdezted, fázom-e, s magadhoz öleltél
Karjaid közt teljes emberré váltam,
Csókjaidtól megrészegülve úsztam mámorban
Boldog, őrült szerelmes voltam,
S Te ezt ki is használtad nyomban
Ám hiába volt minden igyekezeted,
Büszke voltam, s nem engedtem Neked
Úgy érzem már-már kialudt a tűz
Végre bennem van az akarat, mely minden gondot elűz
Hamarosan boldog leszek, biztosan érzem már,
S kis idő múlva bátran mondhatom, "Nem szeretlek már"!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-09-23
|
Novella
Az életünk során rengeteg kapcsolatot hozunk létre és szakítunk meg. Ezek olyan utakra sodornak...
2024-09-05
|
Novella
Ismeretlenül is kívánom legyen annyi kitartásod és erőd az álmaid megvalósításához mint főszereplőmnek...
2024-08-23
|
Novella
Jöjjön egy sokkoló történet az íróasztal fiók mélyéről ami novellaíró versenyt is megjárt.Ugyan...
2024-08-12
|
Merengő
Gini a hármas szobában púderezte az arcát. Az ostromgépek hangja sajnos beszűrődött, a nő...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Most még élek s virulok
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Bízd a végzetre mindened,
mert a léleknek...
mert a léleknek...
Hozzászólások