Tüzes homlokát a Nap a földre fordítja,
S izgágán zizeg egy falevél
A szellő lágy simításában.
Egy patak csordogál a mező szélén, rigó
Csipog vígan a fán: várja párját,
Ki a csöpp szívének oly kedves.
Meggy piroslik, majd kosárba dobják éretten.
Egy őz bújik el az erdő mélyén,
S patája nyomán gally ropog.
Árnyék motoz a falon csendesen, ne hallják,
Úgy vigyáz nagyon, amíg révedő
Szemem a messziségbe tekint.
Árnyék ő, zord, hűvös árnyék; követ bárhová:
S ha parázslik a földön még egy
Szikra, azt is eltapossa majd.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-30
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-04-28
|
Novella
Kicsit erőszakosnak tűnhet a sztori, de nem az. Valójában mindenki beleegyezésével történik,...
2025-04-25
|
Novella
Ez a sztori egy vázlat, de sose lesz belőle más. Ide csak azért tettem fel, hogy lássuk, milyen...
2025-04-24
|
Novella
Ez ugyan nem korhatáros, de 10-12 alatt nem sorolnám a kötelező olvasmányaik közé, mert nem...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Be van írva lelkembe a te képed
s mindaz, mit írni kívánok terólad,
magad írtad be, én csak olvasódnak
szegődöm, ezzel is hódolva néked.
...
s mindaz, mit írni kívánok terólad,
magad írtad be, én csak olvasódnak
szegődöm, ezzel is hódolva néked.
...
Hozzászólások