Csendes sötét álmatlan éjszaka,
Mikor nem szólal meg a szív szava,
A sötétséget egy fény beragyogja,
S a remény halk szavát suttogja.
A hodfénye elhallgattatja hangját,
S nem játsza bánatos dallamon szólaló lantját.
Hisz érzi az összes csillag szemeivel őt kémleli,
Lágy szellő simogatása álomba készteti.
Fél elindulni, túl szép lesz, s nem valóság,
Ott minden hamis, csak örök hazugság,
Kisírt szemekkel mégis lehunyja szemeit,
Álmát őrző csillag ráteszi féltő kezeit.
Fényével betakarja, nehogy az árnyak világa elnyelje,
Vigyáz rá, hogy egy másik szív meg ne sebezze,
S törhetetlen lekébe örök reményt éget,
Nehogy elfelejtse mindig álom az élet.
2007.06.15.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-09-23
|
Novella
Az életünk során rengeteg kapcsolatot hozunk létre és szakítunk meg. Ezek olyan utakra sodornak...
2024-09-05
|
Novella
Ismeretlenül is kívánom legyen annyi kitartásod és erőd az álmaid megvalósításához mint főszereplőmnek...
2024-08-23
|
Novella
Jöjjön egy sokkoló történet az íróasztal fiók mélyéről ami novellaíró versenyt is megjárt.Ugyan...
2024-08-12
|
Merengő
Gini a hármas szobában púderezte az arcát. Az ostromgépek hangja sajnos beszűrődött, a nő...
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-11 00:00:00
|
Versek
Idd tekintetét napestig,
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
Most még élek s virulok
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
Hozzászólások
grat