Ágyamban fekve rád gondolok,
Keresem kezed s forgolódok.
Segíts! Sehol nem lelem.
Hol vagy? Messze tőlem.
Messze, mégis oly közel,
Érzem, karod most is ölel.
Közel vagy, mégis oly távol,
Szívem pedig érted lángol.
Mikor nem vagy itt mellettem, lassan múlik az idő,
Végül hozzám bújnod sohasem lesz késő.
Nélküled minden perc egy egész élet,
Mit sokáig egyedül kell éljek.
De aztán végre eljössz,
S én szorítalak, míg össze nem törsz.
Kezed megragadom, és el nem engedem,
Elkísérlek mindenhova, egyetlen Szerelmem.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...