Akarod hallani?

Akarod hallani, mit érzek?
Mikor reggel, felkelek, gyűrötten,
A világot utálva, még is jó,
Hiszen melletted ébredek.
S nincs semmi, a külvilág meghalt…
Nincs más az univerzum közepén,
Csak mi ketten, te meg én,
Az ördögök a pokol fenekén,
Az angyalok a mennyben,
Szurkolnak, ujjongnak,
Hogy örökké éljen,
Lobogjon a láng,
Mely téged is engem is megtalált.
Soha, soha ne hozzon az élet halált.

Akarod tudni, milyen lesz mellettem?
Mikor reggel felébredsz ,szemeid könnyben,
Mert nem vagyok ott, üres a helyem,
S te sikoltod nevem, a hangod utazik velem…
És akkor, ott a vonaton ülve,
Térek magamhoz,s megrendülve…
Ráébredek, hogy a világ másik végén élek.
Tudom, hogy együtt soha nem leszünk vének,
Az életem nélküled szárad el,
Felmerül a kérdés, tényleg?Ez kell?
Nem!Nem adom fel a szerelmünket,
Úgy sincsen ki megbüntet, vagy megvet.
Fogaim közt tör ki belőlem a harag,
S kisiklik tőle mind a világ,mind a vonat.

Aztán elindulok…
Gyalog….
Élni!Igen élni akarok,
Hiszen egész csak veled vagyok.
S kérdem én….
Még mindig tudni akarod?