Adjatok hitet!

Adjatok hitet, emberek,
Hadd higgyek a nap kelésében.
Amig itt vagyok, tán senki se néz
Felém, miként fekszem s kelek.

Addig adjatok hitet még,
Adjatok hitet bús szívemnek,
Ha süket lesz a világ hirtelen,
Hát hadd emlékezzem, mi volt rég.

Adjatok hitet, mert fázom,
Hisz’ nincs nekem semmim, semmim már,
Csak dalolok (minek is, minek is?),
Ha közeleg már a halálom?

Adjatok hitet, emberek,
Nincs nekem már semmim, tudjátok,
Amig itt vagyok, egyet tehetek
Búsan tovább fekszem s kelek.

Adjatok nekem csodát, fényt,
Hogyha búsan elmegyek innen,
Ne higgyem sose, hogy hiába volt...
Adjatok egyszer egy kis reményt!

És adjatok a költőnek,
Adjatok több kincset, mint nekem,
Ő úgyis szegény, nem örül soha,

És adjatok minden búnak
Gyönyörű mesét – zengje túl a
Szép völgyet, miben nem nyugszom - soha!