Ezüstös fényében ragyog a hold,
Csillagok fénye játszik a tó tükrén,
Valaki a csendben csak rád gondol,
S nélküled neki bús ez az éj.
Bánatos arcal nézi a vizet,
Melyben mosolygós arcod képét látja,
te szeliden kitárod felé kezed,
S erre ő boldogan a nevedet kiáltja.
Egybefort ajkak gyengéd játékát,
Nézik irigykedve a csillagok,
S suttogják veled ajkad sóhaját,
Kedvesem csak a tied vagyok.
Jaj de csak méla ábrándkép volt,
Eltünt az arc-az ölelő kezek,
A balga kis szíven nevet a hold,
S a tó elnyeli a fájó könnyeket.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-11 00:00:00
|
Versek
Idd tekintetét napestig,
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-10 00:00:00
|
Versek
Azt hiszem, hogy szeretlek
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
Hozzászólások