A szerelem kínozza a szíved...

A szerelem kínozza szíved szenvedéssel,
De a fájdalom majd megszűnik idővel,
Egyszer majd elmúlik, észre sem veszed,
S akkor boldogsággal teli lesz a szíved,
De még most még fáj, széttép, s éget,
Míg rá nem jössz, hogy mindez ami éltet,
Mikor ajkad, ajkához ér,
Mikor szívedet a vágy tépi szét,
Érzed, hogy neked csak ő kell,
S hogy nem cserélnéd el senkivel.
Fogod a kezét, s szemed lángol,
Szája már forr a csókodtól, a szádtól,
Szívetek összeér, örök nyugalomra tér,
Mert megtalálta, azt akiért él !