A régi kedves

Fekszem az ágyon és arra gondolok,
Vajon a világban én most hol vagyok?
Elveszve, magányosan, bánatban nélküled,
Hiába szeretném, nem lehetek veled.

Mással látlak, s fáj, hogy nem én vagyok melletted.
Nem vágyok rá és nincs is senki helyetted.
Megbántottál, de mégis téged szeretlek.
Úgy tudják, utállak, hát tényleg ezt érdemled.

Haragszom rád és mindig haragudni fogok.
Nyíltan soha, de magamban megbocsátok.
Minden tettedért, mindenért, mit vétesz,
Pedig a szívemen ezer sebet ejtesz.

Már ez sem érdekel, a szerelem, mit érzek,
Egyre erősebb lés száz sebből is vérzek.
Te pedig csak távolodsz, majd eltűnsz a ködben,
Miért kell csalódnom minden szerelemben?

Mától már emlék vagy, de jó vagy rossz emlék?
Néhány dologra szívesen emlékeznék.
Nem felejtem ezt se, de a rossz is megmarad,
Ha eszembe jutnak, a szívem megszakad.

A bánatom tengerében újabb csepp vagy te is,
De a boldogság szigetén jártam veled mégis.
Mert egy rövid időre megadatott nekem,
Hogy akit most titkon szeretek, szabadon szerethettem.