A Novemberi nyár nem jár!

Te novemberi nyár, hol az őszi éj?
Rá senkise vár, és aludni tér.
De kísért, ha nem jön, hidd el, befalaz,
egy ócska szellő , és a nyár elszalad.
Hirtelen tél, mi azonnal múlik,
mit hihetnél, sosem lesz a régi.
Az évszakok szűnnek, de a semmi marad,
minek az ünnep a némaság alatt?
Halott a szíved, mindig másnapos,
mosolygós színe ezerszer megkopott.
Egyszer jobb lesz, ezt álmodod mindig
csak arra ébredsz, félsz már sírni.