Egyre csak fogy,
S nem kell többé.
Mert elfogy.
Szememben? Vagy szemedben?
Senkiében.
S újra nő, újra duzzad,
Nővé érik t’án Mindenki szemében.
Ölelnéd, csókolnád,
Aztán elhagyod,
Mint akinek a Nap fénye szebb.
Dehát mi a Nap?
A Hold mindig más,
Mégsem okoz csalódást.
S minthogy mindig más,
Újra eljő a fogyás,
S az elhagyatott csalódás.
Mindenkit elhív a Nap olcsó neon fénye,
S újra nem lesz a Hold Senkié se.
Mégis vár,
Talán éppen Rád.
Vagy örökké a Mindenkit kell hajszolnia,
Hogy aztán a Senkit újra futni hagyja...?
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
2025-09-27
|
Novella
Viktor az író elveszti ihletét végül némi segítséggel ugyan de újra rátalál.
2025-09-25
|
Novella
Lea és társa Jázmin a két prostituált egy villát bérelnek ahol fogadják a kuncsaftjaikat....
2025-09-14
|
Novella
Andrés atya meghallgatja a hívek szexuális bűneit,egészen addig amíg saját vágyaival lesz...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...