A Dunára nézek,
S elmerengek,
Hogy e vizek,
Tőled erednek.
Most veled lennék,
Kedvesem,
S elmondanám érzésem.
Csak emlékemben élsz,
Mely lassan felemészt,
Mert elmúltak a percek,
Melyeket veled tölthettem.
Már nem jönnek vissza,
Mert elsodorta őket a Duna.
Csak újra felidézem,
A távolodó képeket.
Hozzád nem mehetek,
Mert visszakeveredek,
E zavaros vizeken.
Reményem lassan tovaszáll,
Hogy megsúghatnám,
Mit szívem diktál,
Ezen a borús délután.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
2026-02-26
|
Történetek
Eredeti történet: CFNM oder Nackt im Damenclub .... Szerző: caliban66 .... Literotica; 2023...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-21 00:00:00
|
Versek
Egy vérző szív mely már alig dobog,
Egy...
Egy...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-13 00:00:00
|
Versek
A lágy csókot ne siesd el,
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?