A várakozásban van valami jó.
Szívdobogva készülődni, ácsorogni a megbeszélt helyen, izgatottan fürkészni a többiek arcát, hogy melyik mögül bukkan elő az ismerős mosoly, a kacagás, az integetésre lendülő kéz.
Azután egész közelről csodálni a másikat.
Megismerni egy másik világot, az övét.
Így múlatni a perceket, és végül elbúcsúzni egy új találkozás reményében.
És abban a várakozásban is lesz valami jó, lesznek ismerős mosolyok és integető kezek, és lesz másik világ, ami már ismerős lesz, de mégis ismeretlen.
És lesz búcsú is, de nem lesz fájdalmas, mert tudjuk mindketten, hogy lesz újabb várakozás, ami megint hoz jót és mosolyokat és kezet és másik világot és búcsút és az új találkozás reményét.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Éhséggel merült álomba ismét.
Képekért könyörgött, útért – bár imája névtelen volt, s valahogy olyan, mint a fel nem adott fenyegető levelek.
Mindaz, ami ébredéskor megmaradt, forró benyomások izzadtsága volt csupán. Képek, melyek eleve a fikció részei. Olvasta tán őket...
Képekért könyörgött, útért – bár imája névtelen volt, s valahogy olyan, mint a fel nem adott fenyegető levelek.
Mindaz, ami ébredéskor megmaradt, forró benyomások izzadtsága volt csupán. Képek, melyek eleve a fikció részei. Olvasta tán őket...
Ismered azt az érzést, amikor rájössz, hogy valaki, valami iszonyúan hiányzik, és nem teljes az életed, mert nem kaphatod meg azt, amire istenigazából vágysz, nem kaphatod meg azt, amitől boldog lehetnél, kis morzsákra futja csak, de ez nem elég, mert a vagy szélviharként tombol benned?
Hozzászólások
Bocs, de valami baja van a klviaturának
Ezek olyan apró szépségek, mint ma is, amikor rámosolyogtam egy kisgyerekre a buszon, mert szívből nevetett, vagy örültem, hogy reggel a szemembe sütött a nap. (mert ez azt jelenti, hogy élek és látok is ... csupa öröm az élet, nem ?)
Szóval ezeket hiába próbálod elmesélni, hogy milyenek. Évekig én sem tudtam elképzelni, hogy ilyesminek is lehet örülni. Mint pl. a várakozás izgalma ... pedig lehet.
Azt hiszem holnap jelenik meg az új versem. Bár azokat nem övezi ilyen hozzászólás özön. Ajánlom figyelmedbe kedves Pille ...
Jó éjt :sleeping:
Arikon, könyörgöm, legalább a címet olvasd el:)
Szerintem írnod kéne vagy 5db ilyet, és azeket egy szép eszmefuttatással összekötni , majd egyben felrakni.
Eddig rengeteget vártam, és tudom, hogy még nagyon sokat fogok, de azt is tudom ,hogy nem hiába. Hogy mire várok, az majd a következő történetemből kiderül...(na elég relytéjes voltam?)
Nem is szoktam nézni őket. :P
:yum: