A várakozásban van valami jó.
Szívdobogva készülődni, ácsorogni a megbeszélt helyen, izgatottan fürkészni a többiek arcát, hogy melyik mögül bukkan elő az ismerős mosoly, a kacagás, az integetésre lendülő kéz.
Azután egész közelről csodálni a másikat.
Megismerni egy másik világot, az övét.
Így múlatni a perceket, és végül elbúcsúzni egy új találkozás reményében.
És abban a várakozásban is lesz valami jó, lesznek ismerős mosolyok és integető kezek, és lesz másik világ, ami már ismerős lesz, de mégis ismeretlen.
És lesz búcsú is, de nem lesz fájdalmas, mert tudjuk mindketten, hogy lesz újabb várakozás, ami megint hoz jót és mosolyokat és kezet és másik világot és búcsút és az új találkozás reményét.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-02-10
|
Merengő
Gini, a vörös, rövid hajú matektanárnő becsukta az osztálykönyvet, majd kinyitotta az ablakot....
2026-02-08
|
Novella
Régi betyárok ról mende mondák alapján iródot a nevek meg változtásával.
2026-01-20
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Michel a következő hullám tetejéről vette észre a sziklát. Tudta, hogy vége van. A következő pillanatban a hajó pozdorjává tört alatta, ő pedig csuklóin a szétszakadt kötéllel elsüllyedt a hullámokban. Fuldokolni kezdett, de aztán rájött, hogy kap levegőt. - Biztosan valami légbuborékba kerültem - gondolta, de ekkor meglátta ismét a női arcot. Kék szemek, gyönyörű telt ajak, hullámos haj, mely egybefolyt a tengerrel lassan az alakja is kirajzolódott. Tökéletes keblek, lapos has vékony...
Beküldte: Anonymous ,
2004-06-05 00:00:00
|
Novella
Felnéztem, ott ültek, csalódottan egy felhőn és engem néztek. Én meg a tájat. Ameddig elláttam, csodálatos rét terült el. Semmi más nem volt látható csak a tiszta és makulátlan égbolt és a ringatózó zöld fű tengere. Meztelen talpamat nyaldosták a fűszálak, melye felkúsztak lábamon és körbeöleltek gyengéden. Én sétáltam tovább, mit sem törődve semmivel, csak a látványra koncentráltam...
Hozzászólások
Bocs, de valami baja van a klviaturának
Ezek olyan apró szépségek, mint ma is, amikor rámosolyogtam egy kisgyerekre a buszon, mert szívből nevetett, vagy örültem, hogy reggel a szemembe sütött a nap. (mert ez azt jelenti, hogy élek és látok is ... csupa öröm az élet, nem ?)
Szóval ezeket hiába próbálod elmesélni, hogy milyenek. Évekig én sem tudtam elképzelni, hogy ilyesminek is lehet örülni. Mint pl. a várakozás izgalma ... pedig lehet.
Azt hiszem holnap jelenik meg az új versem. Bár azokat nem övezi ilyen hozzászólás özön. Ajánlom figyelmedbe kedves Pille ...
Jó éjt :sleeping:
Arikon, könyörgöm, legalább a címet olvasd el:)
Szerintem írnod kéne vagy 5db ilyet, és azeket egy szép eszmefuttatással összekötni , majd egyben felrakni.
Eddig rengeteget vártam, és tudom, hogy még nagyon sokat fogok, de azt is tudom ,hogy nem hiába. Hogy mire várok, az majd a következő történetemből kiderül...(na elég relytéjes voltam?)
Nem is szoktam nézni őket. :P
:yum: