A várakozásban van valami jó.
Szívdobogva készülődni, ácsorogni a megbeszélt helyen, izgatottan fürkészni a többiek arcát, hogy melyik mögül bukkan elő az ismerős mosoly, a kacagás, az integetésre lendülő kéz.
Azután egész közelről csodálni a másikat.
Megismerni egy másik világot, az övét.
Így múlatni a perceket, és végül elbúcsúzni egy új találkozás reményében.
És abban a várakozásban is lesz valami jó, lesznek ismerős mosolyok és integető kezek, és lesz másik világ, ami már ismerős lesz, de mégis ismeretlen.
És lesz búcsú is, de nem lesz fájdalmas, mert tudjuk mindketten, hogy lesz újabb várakozás, ami megint hoz jót és mosolyokat és kezet és másik világot és búcsút és az új találkozás reményét.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-31
|
Sci-fi
A bázison a szolgálat nem jelentett jelentős kihívást , és egy űrhajósnak a magányt is el...
2026-05-27
|
Merengő
Irodalmi felmérő szórakoztató regényíróknak.<br />
<br />
<br />
<br />
1. Szükséges – e szórakoztató...
2026-05-25
|
Sci-fi
– Béla, mit tapasztalt?<br />
– Éjjel mentem hazafelé a kocsmából és az út mellett láttam...
2026-05-22
|
Történetek
Olyan vadul kezdett rajtam ugrálni, hogy alig bírtam visszafogni magam, hogy ne üvöltsek a...
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
De mi a célom… Magam sem tudom már, csak utazok, hogy eljussak egy olyan helyre, ami nem létezik. Nem létezhet, míg az ember, az egész emberi faj fel nem épül ebből a hihetetlen szellemi leépülésből, amin most keresztül megy…
Utazok…
Utazok…
Ismered azt az érzést, amikor rájössz, hogy valaki, valami iszonyúan hiányzik, és nem teljes az életed, mert nem kaphatod meg azt, amire istenigazából vágysz, nem kaphatod meg azt, amitől boldog lehetnél, kis morzsákra futja csak, de ez nem elég, mert a vagy szélviharként tombol benned?
Hozzászólások
Bocs, de valami baja van a klviaturának
Ezek olyan apró szépségek, mint ma is, amikor rámosolyogtam egy kisgyerekre a buszon, mert szívből nevetett, vagy örültem, hogy reggel a szemembe sütött a nap. (mert ez azt jelenti, hogy élek és látok is ... csupa öröm az élet, nem ?)
Szóval ezeket hiába próbálod elmesélni, hogy milyenek. Évekig én sem tudtam elképzelni, hogy ilyesminek is lehet örülni. Mint pl. a várakozás izgalma ... pedig lehet.
Azt hiszem holnap jelenik meg az új versem. Bár azokat nem övezi ilyen hozzászólás özön. Ajánlom figyelmedbe kedves Pille ...
Jó éjt :sleeping:
Arikon, könyörgöm, legalább a címet olvasd el:)
Szerintem írnod kéne vagy 5db ilyet, és azeket egy szép eszmefuttatással összekötni , majd egyben felrakni.
Eddig rengeteget vártam, és tudom, hogy még nagyon sokat fogok, de azt is tudom ,hogy nem hiába. Hogy mire várok, az majd a következő történetemből kiderül...(na elég relytéjes voltam?)
Nem is szoktam nézni őket. :P
:yum: