Rövid haj

Kiküldetésem alatt többször gondoltam arra, hogy levágatom a hajam. De bár merre is jártam amikor  a székbe ültem mindig meggondoltam és csak „éppen a végéből” kértem a vágást.
Férfi kollégáim nem költve fodrászra egymásnak vágták, kinek- kinek rövidre, hosszabbra. Egyszer aztán éppen akkor toppantam be amikor már csak az aktuális „fodrász” volt a nappaliban és éppen pakolni kezdett. 
Amikor meglátott mosolyogva kérdezte , egy nyári frizura. Á nem mondtam, de azért megálltam, ismét megragadott a gondolat miért ne éppen most. Vágtál már női hajat kérdeztem, persze a feleségem haját én vágom már évek óta válaszolta. Na jó mondtam megigazítod körbe ha szépen kérem.
Hát persze mondta és kifordította a széket amibe már bele is huppantam.
A férfi fodrászatban szokásos kendő máris előttem volt és a gumis pánt már az állam alatt, majd éreztem ahogy a nyakamon lágyan megszorul. Mennyit gondoltál kérdezte, csak a végét a lenövés miatt. Kár mondta, ilyen Isten háta mögötti helyen bátran kipróbálhatnál bár mit. Mire gondolsz kérdeztem. Hát arra, hogy látszik szereted összefogni a hajad, ez olyan mind ha rövid lenne, volt neked már rövid hajad kérdezte. Nem de már gondoltam rá, csak nincs merszem mert hát mi van ha nem lesz jó. Akkor majd megnő és eldöntheted akarod-e újra. Te milyenre vágnád kérdeztem. Én úgy 16 mm-re gondoltam mondta. Úgy érted a végéből kérdeztem,nem úgy gondoltam az lenne a leghosszabb ami marad, felelte. Te le akarsz nyírni kopaszra kérdeztem. Nem kopaszra csak rövidre. Á nem, meggondoltam nem szeretném ha levágnád mondtam, inkább hagyjuk abba ki szeretnék szállni.
Jól van mondta de legalább had fésülhesselek meg egy szoros copfba. Oké mondtam, a fésű gyorsan rendezte a tincseket oldalt és felül gyorsan a fejemhez simult a hajam,  éreztem ahogy a tarkómról is felfelé fésüli, nem kell magasra  mondtam.  És ha kérem akkor meg engeded kérdezte, na jó feleltem csináld ahogy szeretnéd, úgy gondolom a néptáncos változatot kedveled. Ujjai szorosan fonták a tincseket, feszült felül, oldalt és hátul is. Amint elkészült a fonással éreztem ez tényleg „szoros fonás”.
Nézd meg a tükörbe mondta és oldalra és hátulra tartotta a levett falitükröt. Úr isten, te nem semmi vagy, a tarkóm meg a fülem körül úgy összeszedted, hogy csak ámulok, nagyon jó. A tarkód aljáról azért kétoldalt lekellene vágni azokat a lenövéseket mondta. Na jó legyen mondtam, és megadóan lehajtottam a fejem. A kis gép finom zúgása alig változott ahogy elérte a hajas részt, nagyon érdekes bizsergés fogott el. Kész is mondta, esetleg még a pajeszt is egy kicsit. Oldalra fordultam, igen ha már benne vagyunk azt is, feleltem. Egyenesre vagy felszedjük kérdezte. Szerintem nyírd le ami kilóg mondtam. Na ugye, hogy szereted a rövidet, csak jól titkolod mondta, és egy kis műanyag lapot kattintott a gép talpára majd már tolta is apró mozdulatokkal felfelé, szuper mondta amikor befejezte.
Tessék parancsolni és megforgatott a széken egy kört. Amikor újra a tükörbe néztem, éreztem itt az alkalom, ha most nem teszem meg akkor talán soha. És ha mégis azt mondom, hogy szeretnék egy rövid frizurát arra mit mondasz kérdeztem, reméltem hogy megkérdezed így a válaszom is kész. Oké, kezemben az olló válaszolta és megmozgatta a copfomat. Hol vághatom kérdezte. Tőben mondtam egy kis szünet után. Ez az kurjantotta, máris keresek egy gumit amivel összefogjuk, amíg  a konyhában keresgélt felvettem az asztalról az ollót, kíváncsi voltam milyen fogni azzal a kis akadóval. Amikor visszaért meg is kérdezte, te szeretnéd levágni? Á nem csak kíváncsi voltam milyen a fogása mondtam.  A gumi gyorsan felkerült, a copfom kész volt a vágásra.Mozgasd meg kérlek mondtam, a szoros copf erősen tartott még a homlokomon is éreztem a feszülést. Én is megfogtam, kellemes érzés volt ahogy megmozgattam. Végig simítottam a tarkómat is, megtalálva a tüskés részt amit a gép hagyott.  Szuper gondoltam most vagy soha.
Akkor mehet kérdezte, igen szeretném mondtam és éreztem ahogy az olló által elvágott tincsek lelazulnak a fejemen. A copf levált, oldalt és a homlokomról előre csúszott a hajam az arcomba. Tapintsd meg milyen finom a vége, mondta és  a kezembe adta levágott copfot. Úr Isten, mondtam mit tettem, mikorra nő ez meg ilyenre. Szerintem nem akarsz te többet ilyet ha megtapasztalod milyen a rövid mondta és összeborzolta a lelógó hajamat. Na és most csinálj azt amit akadsz, de jó legyen mondtam és eligazítottam a kendőt előttem. Akkor 16mm mehet kérdezte, mehet válaszoltam. Akkor rajta mondta és a kis gépet a fülem mellett feltolta a fejem tetejére. A lehulló első tincseket követte a többi és hipp-hopp oldalt már nem is volt hosszú hajam. Ki látszik a fülem mondtam meglepetten, majd a végén szépen körbe igazítjuk mondta, és már a tarkómon tolta is felfelé a kis gépet. Lehunytam a szemem, újra megéreztem azt a furcsa bizsergést amit akkor éreztem amikor először belevágott a gép a hajamba.  Jó gondoltam, csak akkor nyitom ki a szemem, ha már meg állt, addig így élvezem a dolgot. Amikor körbeért kinyitottam a szemem. Hoppá mondtam, ki ez itt a tükörben, a másik éned mondta aki szerettél volna lenni. Az ám, igazad lehet mondtam. És akkor így kész kérdeztem, én oldalt és hátul felnyírnám rövidre mondta, hát akkor tedd mondtam  mosolyogva, úgyis ezt szeretted volna már az elejétől, te is mondta csak jól titkoltad, és fésűje fölött már vágta is azt a kis hajamat ami még maradt. Szóval a „végéből egy kicsit” fodrászatból tüsi frizura lett, oldalt és hátul felnyírva. Amikor a szobámban megmostam és megszárítottam megállapítottam, jó döntés volt, tetszik már régebben meg kellett volna tennem.