One week 3.

Alec-kel az udvaron találkozott másnap délelött. A medencéje mellett ücsörgött egy férfival és újságot olvasott. Nem tűnt feldúltnak, teljes nyugalomban elemezte a tőzsde híreit miközben vörösbort kortyolgatott. Kate megjelenését is csak egy félmosollyal nyugtázta...

-Hát felébredt... Hadd mutassam be egyik kedves mostohabátyámat, Travis Jonest. A hölgy Kate Bonny.

Travis jóképű volt és ezt tudta is magáról, fogpasztareklám mosollyal csókolt kezet Kate- nek.

-Doktor Kate Bonny.- helyesbített a nő.

-Maga orvos?! Egy ilyen gyönyörű és okos nő hogyan keveredett emellé a gazfickó mellé?!

-Ez hosszú történet. - szólt Alec a beszélgetésbe. - Ússzon egyet, Kate! Isteni a víz.

A férfi fekete nadrágban és fehér ingben volt, nem úgy nézett ki, mint aki megtapasztalta a víz hőmérsékletét. Volt viszont valaki, aki igen.

-Ezt én is tanúsíthatom. - mászott ki egy szőke nő a medencéből. Nem volt az a szégyenlős fajta, egy szál bugyiban ült be a két férfi közé miután nagyjából felitatta magáról a vizet.

-Nincsen fürdőruhám.- Kate helyette is zavarba jött.

-Minek az?! - Travis jót nevetett a saját megjegyzésén, majd leöblítette egy korty jeges hűsítővel.- Akkor igyon velünk egy koktélt!

-Nekem ahhoz még nagyon korán van...

-Persze, aki egész éjszaka ébren van...- morogta Alec az orra alatt.

-Miért nem aludt?!-Travis szaftos válaszra számított, de csalódnia kellett.

-Engem várt...- morogta Alec ismét, kicsit gúnyosabban.

A szőke lassan végigsimította a férfi combját.

-Én is csak várok rád, édesem...

-Travis mit szól ehhez?

-Neked bármikor kölcsönadom. - Travis ezt szólta hozzá.

-Köszönöm, de nem szeretem a kölcsön dolgokat. Azokra vigyázni kell és az nekem nem megy.

Kate azt hitte, rosszul hall. Mintha nem is egy élő emberről lett volna szó. Azt hitte, ennél megdöbbentőbb dolgot már nem tudnak mondani neki, de Travis képes volt alulmúlni önmagát.

-Tényleg, Kate... mennyiért feküdne le velem?

-Mennyivel tartozik Mike?- fordult kacéran Alec felé, de az csak legyintett egyet.

-Annyit nem fog kapni.

-Trenerov mennyit fizet a társaságáért?

-Ő nem olyan, mint Lucy. Nem pénzért van velem. Nos, örülök, hogy eljöttetek... még sok dolgom van ma...

-Megyünk, megyünk...

Lucy felöltözött, Travis megitta a maradék italát, aztán egy látványos elköszönés után mindketten beszálltak a férfi Porschejába és nagy gázzal elhagyták a birtokot. Alec összehajtogatta az újságot, az asztalra dobta, majd Kate felé fordult.

-Bocsásson meg neki... bár a mi köreinkben ez teljesen megszokott dolog, még a legjobb családoknál is előfordul. A miénk pedig még a középmezőnybe se férne be... De tény, hogy nagyon lenyűgözhette, mert ritkán ilyen kedves olyan nőkkel, akiknek kevesebb csörög a pénztárcájukban, mint neki.

-És maga?

-Mi van velem?

-Maga azért kedvesebb... Láttam az éjjel. És a véres papírtörlőket is a szemetesben. Mi történt?

A férfi szemei összeszűkültek.

-Maga egy kicsit kotnyeles, nem igaz?! Remélem, minden téren ilyen érdeklődő...

-Csak aggódom Noráért...

-Nem is ismeri. Egy ügyetlen szakácsnő, akivel néha szórakozunk egy kicsit. De jól megfizetem érte... Nos, ha feltétlenül tudni akarja.... Megvágta magát és ennyi.

-Értem.... -Kate biztos volt abban, hogy nem csak ennyi, de ráhagyta, mert látta hogy mennyire bosszantja a férfit a téma. Annyiban igaza volt, hogy tényleg nem ismerte a nőt, segíteni nem tudott rajta, feleslegesen meg nem akart még több problémát a nyakába. Így is nyakig benne volt a trutyiban. Arra kellett törekednie, hogy Alec kedvére tegyen, nem arra hogy megutáltassa magát vele.

Alec nem szólt semmit, csak felkelt a székről.

-Szüksége lesz ruhákra, azt hiszem... két emberem beviszi a városba.

Intézett egy gyors hívást, és máris ketten jelentek meg körülöttük. Kate-nek nem voltak túlzottan szimpatikusak, mindkét férfi faarccal méregette.

-Gerard és Jonathan. Vigyáznak, hogy ne csináljon butaságot... nem telefonál, nem üzen, nem beszél senkivel. Persze, csak ha szereti a barátját, és nem akarja, hogy valami csúnya baleset érje.

-Nem akarom.

-Helyes. Én sem. Szépen letelik ez a pár nap és mindenki megy a dolgára. Induljanak.


Jonathan vezetett, Gerard Kate mellett ült az út alatt. Nem törte magát hogy beszélgetést kezdeményezzen a nővel, de többször is szándékosan úgy igazította az öltönyét, hogy lássa, van pisztolya. Nem mintha bármit számított volna... Kate nem tervezett lázadást, vagy szökést.

Botrányos ruhákat vettek, egyik sem ért térd alá. Mint kiderült, Kate csak próbálni kellett, Alec már előre kiválasztott neki mindent... Egy hétig vígan eldolgozhatott volna a sarkon, bármelyikben...

Jonathan nem vitte “haza”, csak Alec bárjáig, ott át kellett szálnia a férfihez a limóba.

Alec szivarozott. A haját enyhén hátrazselézte és be is volt fújva valamivel. Jól festett, mint aki randira készül...
-Kate... Minden rendben?

-Igen. És magával?

-Ó, velem is. Indulhatunk!- szólt a sofőrjének.- Egy kis extra társaságra vágyom, remélem nem bánja...

-Semmi közöm hozzá.

-Látom, tanulékony. Egy fiatal hölgy fog csatlakozni hozzánk... Üzleteltem az apjával. Szegény ördög, teljesen csődbe ment., nem volt érzéke az üzlethez, de a lánya, Mira... benne vannak lehetőségek. Kár hogy kurvának állt... Tudja, elég speciális a kapcsolatunk, én vettem el a szüzességét. Azóta is gyűlöl érte... de a pénz nagy úr. Nem beszél angolul, úgyhogy valószínűleg nem lesznek barátnők...pedig gondolom, máris sajnálja...
-Miért sajnálnám?!
-Mert tízenhét évesen a testét árulja.
-Tízenhét éves?!
-Igen. Látom a szemén az együttérzést... ugyan, doktornő... ne legyen ennyire prűd.
-Nem vagyok.
Alec féloldalasan elmosolyodott.
-Akkor ne legyen ennyire képmutató. Egyébként tartozom egy vallomással.
"Többel is."- gondolta Kate, de nem szólt.
-Mike... nem tartozik sok pénzzel, csak szimplán nem akart fizetni. Úgy volt vele, majd maga szépen ledolgozza... szerintem elég nagy butaság odadobni egy vadidegennek a nőt akit szeretünk, pláne ha azon múlik hogy élünk-e vagy halunk... ezen kicsit gondolkozzon el...
Kate úgy érezte, mintha gyomorba vágták volna. Mike milliókról hazudott neki, közben meg csak a kis megtakarított pénzét féltette... már nem is tudott a szegény, prostituálódott lányra gondolni, Alec gúnyos szavai beleégtek a fejébe.