Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
Carlos mindent kézben tartott... amíg nem találkozott Angelinával…
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
Az ősi idegenek elmélet szerint sok ezer évvel ezelőtt okos földönkívüliek látogattak a bolygóra...
fordítás .... Eredeti történet: GESPRÄCHE .... Szerző: MixedPickles .... Literotica; 2015<br...
Szandra első felnőttfilmjét forgatja.A forgatás jól sikerül partnerével Márkkal kiválóan együtt...
Friss hozzászólások
golyó56: Helyesírás, óh!
2024-11-16 15:16
tejbenrizs: Miért jó itt a tördelés és meg...
2024-11-16 01:09
tejbenrizs: Itt a következő része, ha befé...
2024-11-16 01:08
tejbenrizs: Nem meglepő, de számomra a tör...
2024-11-16 01:05
Gömec: "leöltem a kanapéra" Segítség,...
2024-11-14 15:29
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Mocsári Morgó Borgorgók

Mocsári Morgó Borgorgók

Röviden:
Rondák, büdösek, koszosak, sarat és apró mocsári élőlényeket esznek, bürokraták, mogorvák, zárkózottak, de ha kapnak egy kis bort, megszelídülnek, készségessé válnak, kenyérre lehet őket kenni.

Hosszabban:
Bőrük a sárgásszürke és a beteges barna árnyalataiban "pompázik". Testalkatuk alacsony, zömök, kissé púposak és O-lábúak, esetleg X-lábúak. Hajuk helyén földigilisztaszerű nyúlványok nőnek ki a fejükből, szemük sárga, orruk lapos és rücskös. Igen barátságtalan nép, az idegenekkel és általában az egész világgal szemben rettentően gyanakvó, utálatos és bosszús magatartást tanúsítanak.

Ám ez nem volt mindig így! Valaha, amikor még gyerek volt az idő, és a különböző fajok még békében éltek egymás mellett... nos, ők már akkor is örökké csak békétlenkedtek. De akkoriban még nem a bűzös mocsárban éltek, hanem a többi néppel együtt, és úgy nevezték magukat: a Morgó Gorgók. Apró termetüknek és földszínű bőrüknek köszönhetően észrevétlenül tudtak közlekedni az emberek falvaiban, s aki nem tartotta elég tisztán a házát, az azt sem vette észre, ha egy gorgó beosont, mert az apró lény tökéletesen beleolvadt a földön összegyűlt szürkésbarnás koszrétegbe.

Így aztán a gorgók könnyedén tehettek szert más számára elérhetetlen információkra. Mikor erre rájöttek az emberek, megpróbálták rábírni őket, hogy kémkedjenek mások után, s árulják el a legrejtegetnivalóbb titkokat is. Csakhogy az apró lényeket nem olyan fából faragták ám! Egyrészt mert a pletykálkodást és a mások után való leselkedést nem tartották tisztességes Morgó Gorgóhoz méltó dolognak. Valamint az emberekkel és más fajokkal való bárminemű társalgást sem sorolták az erényes cselekedetek közé.

Belátván, hogy sem fenyegetés, sem megvesztegetés nem ejthetett rést a gorgók szilárd erkölcsén, az emberek cselhez folyamodtak. Elhatározták, hogy leitatnak egy gorgót, hiszen néhány korsó bor a legszótlanabbak nyelvét is megoldja. És ekkor derült fény a Morgó Gorgók legféltettebb titkára, miszerint a legkisebb mennyiségű bor is csodálatra méltó változást idéz elő a személyiségükben. Az alkohol hatására egyszerűen elfelejtenek zsörtölődni, haragudni és gyanakodni.

Nosza, meg is indult a vadászat a gorgók után, ami a fentebb leírt okok miatt természetesen nem volt egy egyszerű vállalkozás. A gorgók (akiket immár csak borgorgókként emlegettek) eleinte csak elrejtőztek, meghúzták magukat a porban és a sártócsákban. Aztán ahogy a mohó sötét lelkű emberek egyre többüket kapták el és itatták beszédessé, ha lehet, még jobban megharagudtak a világ összes fajára, de főként az emberekre. Így aztán egy borús, esős-latyakos őszi napon felkerekedtek, hogy örökre elhagyják az emberek lakta vidéket...
...S meg sem álltak, míg egy hatalmas, bűzös mocsárhoz nem értek. A mocsár kietlen, félelmetes világa, ezernyi sistergő-fortyogó-bugyborékoló hangja pont kedvükre való volt, így hát letelepedtek. Ez időtől fogva ott élnek, a hosszú évezredek alatt alkalmazkodva a mocsári élethez. Hajdani hajuk helyén gilisztaszerű nyúlványok nőttek, tenyerük és talpuk szélesebbé vált, tartásuk megroggyant, szemük alkalmazkodott az örökös homályhoz. Az idők során modoruk még a rémesnél is rémesebb lett, viszont megőrizték szigorú szabályaikat és elveiket.
Az emberek azóta színüket se látták, többnyire el is felejtették őket, s csak néha ijesztgetik a kisebb gyermekeket a Mocsári Morgó Borgorgókról szóló történetekkel.

Férfiak: "Va" előtag jelzi a nemüket egyszótagú családnevük előtt, pl.:Mogor Va-ur, Borot Va-el, Morot Va-to, Borod Va-ne

Nők: "Ba" előtag jelzi a nemüket egyszótagú családnevük előtt, pl.: Gorom Ba-ez, Otrom Ba-orr

Gyerekek: "Da" előtag jelzi a korukat egyszótagú családnevük előtt (nemük lényegtelen, hiszen még csak gyerekek), pl.: Ron Da-lab, San Da-sem

Nyelvükben, így neveikben is két mély magánhangzó, "a" és az "o" dominál, ritka az "á", "e" és az "é", az "i", "ö", "u" hangokat pedig csak nagy nehézségek árán, és akkor is legfeljebb igen torzan képesek kiejteni.

Ha a gyerek borgorgó felnőttkorba lép, nemének megfelelően megváltozik a második nevének első tagja, és a kezdeti, egyszótagú helyett kap egy végleges, kétszótagú keresztnevet.
Hasonló történetek
30822
Mikor már teljesen megmerett, kigomboltam a nadrágját és elővettem az óriási farkát! Nyengéden elkezdtem a nyelvemmel dédelgetni. Ő közben a melleimet kezdte simogatni. Majd a makkjához érintettem a mellbimbóimat és a faszát kezdtem dögönyözni a melleim között, úgy, hogy még a golyói is összezsugorodtak a kéjtől...
18556
Először csak verni kezdte, aztán a szájába vette és őrült mód szopni kezdett. Persze én sem voltam rest, aláfordultam, és kedvenc pózomba helyezkedtem, ama "franciába". Én nyaltam a már így is tocsogó punciját, ő pedig ügyesen szopta az én szerszámomat. Megkérdeztem, melyik az ő kedvenc póza, mire a "lovagló" választ kaptam...
Hozzászólások
További hozzászólások »
Amyna hercegnő ·
Kedves Burgonya!
Pontosan. :yum:
Köszi, hogy elolvastad!

Hétköznapi nő ·
Nagyon aranyos! Mintha egy kitépett lapott találtunk volna Harry Potter egyik tankönyvéből.
:grinning:

Yflya ·
tetszik ez is:) remélem nem adtad fel a könyved hanem inkáb kiadtad:p
oldalad remélem lárogatod még:)

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: