Mindenkivel megtörténhet

- Na de miért ment oda? – kérdezte Gyuri. Hisztérikus volt a hangja. – Én még mindig csak azt kérdezem, mi a fasznak ment oda hozzá?
Sebő zordul nézett a barátjára.
- Szerinted? Hülyegyerek! Azért ment el Viktorkához, hogy jó keményen megdugassa magát!
Gyuri megdermedt.
- Ezt nem hiszem el - suttogta. - Ezt nem…
- Ugyan már! Hát mikor dugtál a barátnőddel utoljára? Egy hete? Kettő? Egy hónapja?
Gyuri csak nézett.
- Nem ez a lényeg - mondta Sebő. - Hanem az, hogy miért jött így vissza tőle.
Az előttük, az ágyon heverő Ildikóra mutatott.
A lányon látszott, hogy valaha csinos lehetett. Az alakja még most is jó volt, legalábbis deréktól lefelé.
Mert a felett egy vérző, megdagadt húsdaganat volt az egész lány.
Aki ráadásul jajgatott.
Gyuri üvöltve esett neki, cibálni kezdte a feldagadt vállakat:
- Te kurva, te basztál azzal a…
- Ááááá - sikoltott a lány, és vér fröccsent a szájából. Kiköpte egy elrothadt fogát, mire Gyuri lehányta őt az undortól.
Sebő összeszorított szájjal nézte a szánalmas teremtményt, és összeszorított fogai között szűrte:
- Ó, Gyuri, te fasz…
Odakinn a ház előtt egy épp leparkoló teherautó dudája harsant.
Gyuri és Sebő összenéztek, az ágyon heverő test alatt pedig híg széklet foltja kezdett el terjengeni.
Kivágódott a vezetőfülke ajtaja, és kiáltás harsant:
- Ildi drágám, itt vagy?
A hang kásás volt, és mintha egy tó fenekéről szólt volna. Az ember pedig (ember?), aki a szavakat kiejtette, leírhatatlan volt.
- Drágááám…
Gyuri és Sebő le voltak döbbenve. Bénultan figyelték, ahogyan a lény, aki talán valaha Viktor volt, feléjük csoszogott.
Viktor feje olyan volt, mint egy paprikaszínnel lelocsolt traktorbelső. A száj feketén csámcsogott ebben a reménytelen ábrázatban, gurgulázva szólongatta a szeretőjét. Szíve szaporán vert nyitott, véres inaktól csöpögő mellkasában.
- Adjátok vissza a drágámat…
Gyuri elé ugrott, és dühtől vicsorogva a szemébe köpte:
- Vigyed bazdmeg, vigyed ezt a kurvát…
Viktor egy pillanatra megtorpant. Nézték egymást Gyurival.
- Jókai kései műveiben több volt a romantika, mint a realizmus - mondta Viktor, és leharapta Gyuri fejét.
Sebő felsikoltott, mikor meghallotta a csont nedves ropogását. Nekiiramodott az ajtónak, és közben látta, hogy Viktor a szájába tömi barátja egész testét, miközben vigyorog, akár egy szifiliszes cápa.
- Az úr legyen velünk!
Sebő kirohant a napfényes utcára, és nyargalt, nyargalt végig a kertvároson, miközben azon gondolkodott, a lányok vágya elég e valaha a veszély iránt, a veszély megtermékenyíti-e az emberi elmét, és hogy Az Arany Ember jelentősebb alkotás e, mint az Öregember nem vén ember.
Nem tudta, nyomában van-e Viktor.
Nyomában volt.
Már a város széli horgásztónál járt, amikor a rémalak elkapta, tőből kitépve az egyik karját.
A fájdalomtól üvöltő Sebő a földre roskadt, megváltásért könyörögve harapdálta az út porát, és alig hallotta Viktor szavait:
- Állt a faszom, míg Gyurinak nem. Jól megdugtam a mohó punciját. Élvezte a csibe.
Sebő üvöltése rekedt vonyításba fúlt, amikor Viktor az agyaraival csontig feltépte a húst a hátán.
- A Tesco Valeu energiadrink, az baszott be nekünk. Vedeltük egy hétig, amíg az a puhapöcsű németbe volt. És toltuk neki.
Sebő meghalt, amikor Viktor letépte koponyájának csúcsát, és kikanalazta a fejéből az agyvelőt.
- Jókai összes volt a polcon a fejünk felett. Azt néztem mindig, miközben lovagolt a kiccsaj. Érdekes volt.
Viktor tűnődve zabálta Sebő agyvelejét. Csontjairól csöpögni kezdett a hús.
- Csak a drink, a Value. Az bebaszott. A tököm tudja, miért.
Mire bealkonyult, és a rendőrök a helyszínre értek, Viktor tökéletesen elbomlott.
Elbomlott, akár egy környezetbarát bevásárlótáska.