Magyarságom

A magyarság számomra túlélést jelent. Magyarnak lenni és felvállalni azt, annyit tesz, mint a uralkodóból vált koldusnak, kiállni a királyok skarlátvörös szőnyegére és büszkén vállalni szegénységét. Kihúzott háttal ott állni a nagyurak trónja előtt és tűrni, hogy eltiporják, hogy semmibe veszik, mert megtörni nem tudják. Bármennyi bántalmazás és szégyen veszi körül a szegény embert, az uralkodók, aranyozott tőreikkel nem ejthetnek sebet büszkeségén, mert az öreg koldus ereiben a legnemesebb nemzet vére folyik: a magyarok vére.

A magyar nép több ezer éves múltja alatt számtalan veszteséget élt át, ami során megedződött és eltörölhetetlenné vált a föld színéről. A fájdalmak ellenére az emberek nem adták fel a harcot, hanem a végsőkig küzdöttek, a fennmaradásért. Kivételes tettek, világhírű személyiségek váltak ki szeretett hazánkból, akiknek nevei az idők végezetéig bevésődtek az emberiség történelmének sziklájába. Számtalan érték fűződik dicső őseinkhez, de én ezek közül csak néhány kincs bemutatásával szeretném kifejezni, miért is gondolok büszkén a magyarságomra.
Napjainkban sokan alacsonynak tartják nemzetünk népességének számát, Európa többi, nagyobb országaival szemben. Ezt az megállapítást viszont helytelennek találom, mivel szerintem a tény, hogy egy évezrede csak kb. 500.000 honfoglaló telepedett le a Kárpát-medencébe és napjainkban több, mint tíz millió magyar él a világon, nem tekinthető negatív tényezőnek. Tiszteletreméltó teljesítmény ettől az aprócska néptől, hogy letelepedésük idején az első nemzetek között voltak Európában, amelyek írásbeliséggel rendelkeztek. Az első, teljesen magyar nyelvűnek számító szöveg a Pray-kódexben található Halotti beszéd, amely a 12.  Században íródott. Az eredeti példány nélkülözhetetlen ereklyéje a magyar kultúrának, amit még mindennapjainkban is hűen őriznek az Országos Széchényi Könyvtárban. Anyanyelvünk napjainkban is világszerte elismert. N. Erdersberg, 19. századi bécsi tudós igy nyilatkozott a magyar nyelvről: „Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha a nyelvészek gyülekezete alkotta volna,hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság.”
Véleményem szerint az egyik legfontosabb eleme egy nép kultúrájának maga, az anyanyelve. Az, hogy milyen nyelven beszélünk, vagy gondolkodunk, egyedi világszemléletet kölcsönöz, valamint kivételessé tesz minket. Az ősmagyar nyelv első formája már Kr.e., a X-XI. Században létezett és folyamatosan fejlődött, de régi beszédstílus és írásbeliség alapjai, apróbb változásokkal, napjainkban is fennmaradtak.
A magyarság nem helyhez kötött. Nem az számít magyarnak, aki Magyarországon él, és aki elhagyja az országot, nem hazaáruló. Számos híressé vált személyiség élt a hazáján kívül, világhírű sikereket elérve a saját foglalkozásterületén, mégis megőrizve nemzetiségét és boldogan gondolva szülőföldjére. Úgy gondolom, hogy nem az a magyar, aki nem hagyja el az országot, hanem az, aki annak elhagyása után is magyar tud maradni.
A magyarság hősiesség. Minden dicső tett, amit őseink önzetlenül hajtottak végre, hozzájárult Európa jóllétének fenntartásához. Nem egyszer történt, hogy akkoriban fénykorát élő országunk nemes lovagjai, hatalmas uralkodói mentették meg Európát a török seregek támadásától. Több magyar vérű megmentő neve fűződik a kontinens védelmezéséhez, de egy különösen ismert világszerte: Hunyadi Jánosé. A nagy törökverőként ismert vezér több csatában is elsöprő győzelmet aratott az Oszmán Birodalom hadai ellen, mint például az 1456-os nándorfehérvári diadalban. Theodore Roosevelt 1910-es magyarországi látogatásakor ezt nyilatkozta a jelenlevők körében: „Az egész civilizált világ adósa Magyarországnak az ő múltjáért. Amidőn Amerika még Európa méhében leledzett, Magyarország gátolta meg a barbárok terjeszkedését, Magyarország őrizte a civilizált világ biztonságát. Nincs fényesebb történelem, mint a magyar nemzeté.”
Hunyadi Jánoson kívül számos magyar király vált ki nemes vezetése és embersége miatt a sötét középkor barbárvilágából.
A nagy tatárverő fia, Mátyás, túlzott harciassága ellenére, igazságossága miatt elnyerte a nép bizalmát, IV. Béla, a második honalapítóként is nevezett személyiség, habár uralkodása kezdetén nem fürdött a népszerűségben, a tatárok szörnyű rombolása után sem vesztette el a reményt.  Minden erejét összegyűjtve újjáépítette az országot és így, akárcsak az eltiport a magyar nép, túlélte! Csodálatraméltó jutalom, hogy az uralkodóháznak közül, az Árpád-háziak rendelkeznek a legtöbb katolikus szenttel.
Talán I.(Szent) István királyunk érdemli meg legjobban ezt a kivételes rangot, hiszen minden magyar neki köszönheti a kereszténységét. Hosszú fáradozással és rengeteg munkával végül megtérítette hazánk lakosait és ezután, már a magyarok Isten segítségét kérve imádkozhattak a szebb jövőért
A magyar szentek sorát bővíti István fia, Szent Imre is, aki ugyan fiatalon távozott az élők sorából, de amíg köztünk volt, feltétel nélküli hitről, szorgalomról és tisztaságról tett tanúságot. Imre volt az első királyunk utolsó életben maradt gyermeke, tehát a korona egyedüli örököse is. A gyermek kivételes neveltetésben részesült, lelkiismeretesen tanulta az ország irányításának elsajátítását, de korai halála miatt sajnos már csak feltételezhetjük, hogy milyen király válhatott volna belőle.
Szokatlan, varázslatos csodák vették körül Magyarországi Szent Erzsébet életét, a segítőkész emberek halhatatlan példaképét. A vezeklő életmódot folytató fiatal nő boldog házasságban élt a nála hét évvel, idősebb Lajossal, aki támogatta a lány jótékonykodásait. Erzsébet menedékhelyet és kórházat is alapított a szegények és árvák javára, de férje halála után sógorai megfosztották vagyonától, így visszavonultan élt, gyermekeit nevelve. Az Árpád-házi szentek listájához csatolható Szent László neve is, aki ugyan roppant szigorú és harcias uralkodóként volt ismert, de irányítása alatt az ország hatalma megszilárdult.    Az ő lánya volt Szent Piroska, aki később a Bizánci Birodalom császárnéjává vált.
Nem felejthető ki a sorból Árpád-házi Szent Margit sem, IV. Béla lánya, akit a keresztény szeretet példaképeként ismernek. Életét munkával és imádkozással töltötte a Nyulak szigetén levő zárdában, egyes legendák szerint jövendőmondó képességekkel bírt. Margit nővére, Árpád-házi Szent Kinga, Lengyelország és Litvánia védőszentjeként ismert. A lány teljes hozományával hozzájárult a után szétosztotta vagyonát a szegények közt és visszavonult klarissza apácaként.
Nehéz elhinni, hogy országunk uralkodóházában ennyi szent tevékenykedett, de ha már igy van, gondolkodjunk csak el: hogyha Isten ilyen sok szenttel lepte el hazánkat, mégsem lehetünk annyira bukott nemzet, mint amennyire ezt napjainkban állítja a közvélemény.
Igen is értékes, pótolhatatlan kincsekkel rendelkező nép vagyunk, amelynek többszörösen adós a világ. Ne adjuk most se fel az álmainkat, hisz a magyarság nem erről szól! Régen ez volt az a nemzet, amely megvalósította az álmokat, amely könnyed mozdulatokkal súrolta a lehetetlenség határait. Tegyük újból fényessé a nemzetet, hogy az unokáink büszkén vállalhassák eredetüket! A magyarság ésszerűség, tudomány. Vegyük hát például elődeinket, akik hozzájárultak a fényesebb jövő eléréséhez: Bolyai János, Erdő Pál, a valaha ismert legjobb matematikusok közé tartoznak, akik megtörhetetlen szenvedéllyel fürkészték a számok bonyolult világát.
Teller Ede, a főként az Amerikai Egyesült Államokban tevékenykedő atomfizikus emléke a mai napig elismert a Föld tudósainak körében.
A magyarság tárgyakban is jelképezhető. Számtalan találmánya van a kíváncsi természetű nemzetünknek, amelyek nélkül elképzelhetetlen belegondolni a mindennapi életbe. Sokan beszélnek arról, hogy a golyóstoll magyar származású, szinte már közhelyessé is vált a téma, de az hogy a világ első színes televíziója Goldmark Péter Károly 1940-ben bemutatott alkotása, kevesek által ismert tény.
Nehéz lenne kilábalni egy megfázásból, hogyha az 1930-as években Szent Györgyi Albert nem izolálta volna a C-vitamint. Az egészségügyben, Nobel-díjas munkát végzett biokémikuson kívül más magyar is jeleskedett az orvostudományban. Béres József 1972-ben alkotta meg a Béres-cseppet, amely ásványi anyagokat és nyomelemeket tartalmaz. A találmány napjainkban már világszerte használt gyógyszerként nyilvántartott. Ezeken a kiváló személyiségeken kívül még számtalan ember és találmány gazdagítja a nélkülözhetetlen hazai ereklyék kincses ládáját.
A magyarság dinamika. Nemzetünk le sem tagadhatná harciasságát, versenyszellemét, és itt most nem a középkorban vívott véres háborúk és diadalmas összeütközések láncára gondolok, hanem a sportra. A magyar vízilabda, a víváshoz hasonlóan, a kezdetek óta megállja a helyét a világ minden csapatával szemben. Kiemelkedő alakok viszont nem csak ebben a két sportágban születtek hazánkban.
A világ egyik legerősebb nemzeti futballcsapata a hazánké volt a XX. században. A csapat 1938-ban és 1954-ben részt vehetett az akkori világbajnokságok döntőiben. Ezt követően az „Aranycsapat” tagjai világhírű ismeretségre tettek szert, mint például Puskás Ferenc, aki 8 éven keresztül Spanyolországban, a Real Madrid FC játékosainak keretében mutathatta meg tudását.  A magyarok nem csak a fizikai, de az elméleti sportok terén is képesek lenyűgöző győzelmekre. Polgár Judit, a történelem legjobb női sakkozója 1989-től napjainkig, 12 éves kora óta a felnőtt női világranglista 1. helyezettje. Juditnak 2002-ben sikerült legyőznie Garri Kasparovot, az akkori sakkvilágbajnokot, ami óriási teljesítménynek számit még napjainkban is.
A magyarság művészet. Szinte minden ember ismeri Harry Houdinit, a világhírű szabaduló művészt, de sokan nem tudják, hogy az ereiben magyar vér csordogált. Munkácsy Mihály nevét hallva, csodálatos, élethű festmények jutnak eszünkbe. Ő egy a számos magyar művész közül, akinek az alkotásaira rápillantva bizonyítékot kapunk nemzetünk tehetségességére. Aki a magyar népdalok és mesék négyszögletű kerek erdejébe téved,  az nem csak, hogy nem tud, de nem is akar többé kiszabadulni abból a fantasztikus világból, hiszen a mi népkultuszunk az egyik legtágabb, legfantáziadúsabb egész Európában.
Arany János Toldija, és kötetei örökzöldek a nemzet számára, József Attila versei bonyolultságot, de egyben meg nem értett zsenialitást tükröznek, amik pótolhatatlan kincsei ennek hímzett, tulipános terítőnek, amely a magyar kultúra.
Ady Endre, a magyar modern költészet megteremtője, a XX. század egyik legkiemelkedőbb alakja, forradalmat robbantva a kor olvasói között, fényes elméjével, kiemelkedő műveltségével jogosan érdemelte ki, hogy a magyarság soha ne feledje a nevét, s költészetét. Olvasva Kölcsey Ferenc himnuszát, mely a népünk sorsát beszéli el, vizsgálva Petőfi Sándor forradalmi, szerelmi verseinek lírai sorait, melyek harcra buzdítanak, de ugyanakkor mélyen meghatnak, észrevesszük, hogy hirtelen minden a szemünk elé tárul, ami valaha magyar volt, és ami mindig magyar marad.
Ekkor veszik észre a királyok, hogy a koldus valójában nem koldus és hogy az anyagi szegénység a lélek gazdagságát rejti el. Az öregember nem fél a megaláztatástól, csak áll és vár. Ez lesz majd az a pillanat, amikor a várakozás véget ér, a nagyurak pedig, csodálkozó tekintetet vetve az öregre, szembesülnek azzal, hogy nem a fény és a pompa, tesz naggyá egy királyt.
Az igazi vezető nem koronával és jogarral, hanem tudással és alázattal irányít. Ezáltal pedig az öregember piros arcát melegség fogja el,  hófehér galamb száll fölé az égből és a hatalma visszanyerésének jelképeként fejére helyezi a az örökzöld babérkoszorút.
A magyarság számomra ez az harcias, bölcs öreg, az elfeledett király, aki minden fájdalmat túlél, minden próbán átmegy, aki az örökkévalóságig vár, és bízik benne, hogy ha elég ideig remél, visszakapja a béke trónját: a trónt, ami sosem létezett.