Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
Vannak döntések, amiket nehéz, sőt szinte lehetetlen meghozni. De megengedhetjük-e maguknak,...
Anikót egyre jobban zavarja egyik beosztottja, Szilvi kérdései a megbeszéléseken.
Panka randira megy, miután online megismerkedett Zolival.
Egy szomoru, dermesztő lagzi Buják faluban 1929
A hihetetlen szerelmi ajándék...
Friss hozzászólások
ayala: Ez jó volt.
2020-09-26 12:44
ayala: Nincs benne sok eredetiség.
2020-09-26 12:44
ayala: Nem rossz.
2020-09-26 12:44
ayala: Nekem nagyon tetszett.
2020-09-26 12:44
ayala: Ez valahogy nem jött be.
2020-09-26 12:44
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Felnőtté válásom......

  Első fejezet
Szülei,nagyon sokat veszekedtek,nem egyszer,öntudatlan állapotban voltak,ilyenkor előkerültek,derékszíj,fakanál,sodrófa,(ezt ma családon belüli erőszaknak hívják),amibe beletartozik,a lelki bántás is,lekicsinylés.(soha ne mások mondják meg,ki vagy,tudd hogy,ki vagy).
Erre már gyermekként rájött,sokszor kikapott,elverték,igen könnyei is potyogtak,de nem a fájdalomtól,hanem akiket szeret azok bántják.
Voltak,szép napok is,de ebből kevés jutott neki,hiába halmozták el utána ajándékokkal,játékokkal,mert tudta,hogy 1 2 nap,és semmibe veszik,ugyanis,ilyenkor ezeket is összetörték,nem csak az álmait,vágyait,a jobbra.(Azért kapta,hogy tudjanak mit elvenni).
Egyik karácsony délelőtt, a nagymama elvitte 3 unokáját,amíg a szüleik,felállították a karácsonyfát,ez hagyomány volt náluk,amíg kicsik voltak a gyerekek.Délután 14  órára vissza érkeztek,"haza",ámulattal nézték a földtől a plafonig érő fenyőfát,ám ekkor egy nagy ordítás,utána kiabálás,az "édesapjuk,szándékosan fellökte a feldíszített fát,és az ráborult,"édesanyjukra",és elkezdődött a civakodás......!
A nagymama hirtelen,megfogta a 3 gyereket,és vissza se nézve,elvitte magához,ahol,életük első olyan karácsonyát töltették,ami számukra,egy mese,egy csoda,talán egy álom,igen azt hitték álmodnak,és ez a dolog,már akkor hatással volt rá,megmutatták neki,mi a család,AZ IGAZI CSALÁD.
Pedig ekkor,még csak 6 éves volt,de azon a napon tudta,érezte,mi a célja,tudta nem lesz könnyű az út ami előtte áll,hisz még gyermek.
Szüleik,eleinte jó módban éltek,trafikot vezettek a 70-es években, "édesapja emellett önkéntes rendőr volt, sokat volt ott a trafikban,szeretett ott lenni,mert kereste az embereket,kikkel lehet beszélgetni,ki az aki meghallgatja,gyerekfejjel,nem egyszerű felnőttekkel kommunikálni,volt aki lerázta annyival,sietek,volt aki szóba elegyedett vele.Persze,amiről szeretett volna,arról nem akart,úgy fogta fel,amiről,nem beszélünk az nincs.
De ahogy egyre inkább, a züllött életet élték,úgy süllyedtek egyre lejjebb,anyagilag is,lelkileg is.
Elválni,meg sem fordult a fejükben,mert azért változtatni egyikük sem szeretet volna,míg végül,elvesztették az üzletet,nagy házat,még jobban lezüllöttek.Eközben,nem egyszer,annyira elfeledkeztek a gyerekeikről,hogy télen a hidegbe kizárták őket,a szomszédok,jó szíve miatt nem fagytak meg mindannyian.Ketten megfáztak,közülük azon a napon,a harmadik,nem úszta meg ennyivel...!Súlyos beteg lett,maradandó sérülésekkel,ezt csak később tudta meg.Egy ilyen alkalommal,mikor a szülök egymásnak estek,és elkezdték bántani a kishúgát,aki már akkor beteg volt.Ült az asztalnál,6 évesen,nem sírt,érzelmek eltűntek az arcáról,belül érzete a dühöt,haragot,engedte hogy átjárja a testét,az indulat, leugrott a székről,és nekifutással,félre lökte,az apját,nehogy megüsse.Akkora erővel futott neki,hogy az apját ledöntötte,nem félt már tőle,tudta,hogy ezek után,mit fog kapni,nem szaladt el,várta a pofonokat,amik nem is maradtak el.Könnyek nélkül viselte,de tekintete,égette az apja szemeit,bár feje jobbra balra tekeredett,szemét nem vette le róla,és ekkor felismerte az apja szemében,a tehetetlenséget,amiért nem okozhat,neki fájdalmat.Pedig a lelke,az ami fájt ekkor is,sírt volna,de nem tehette meg hogy lássák a könnyeit.Nem a szégyen miatt,hogy könnyezik,hanem,nem okozhatsz már fájdalmat ami látszik.
Gyermek kora,úgy telt,nagyszülő,szülök között ingázott,ha tehette,elvonult egy sarokba,és elképzelt magában egy szebb világot,ahol minden úgy alakul,ahogy szeretné,hogy megtörténjen.Hitt abban,hogy álmai megvalósulnak,bízott magában,megfogadta Ő,nem fog ilyen lenni,mint a szülei.Pedig szerette őket,szívében,de lelke,már nem tudta,ugyanezt,megtenni.
Amikor szülei egyszer dolgozni mentek,a nagymamával maradt otthon,ő az ablakban játszott a kis műanyag katonáival,éppen nagy csatába volt,mikor a nagymama kiment a konyhába,dolgait intézni.Valahonnan szerzett magának gyufát,hogy az indiánok tüzes nyilat lőhessenek,az ellenségre.Ahogy így játszott,egyszer csak egy szikra rápattant a függönyre,ami pillanatok alatt lángra kapott,Ő ijedtében bebujt az emeletes ágy alá,csak azt nem vette észre,hogy az ágy matraca is lángra kapott.Szerencséjére a nagymama,még időben megérezte a füst szagot,Ő csak lapított nem szólt semmit,de a nagymama szólongatta őt kereste,de végül rátalált és kihúzta az ágy alól. Ezután,a nagymama eloltotta a lángokat,és ő csak ott állt,mereven,nem gondolt bele abba,hogy ennyi lett volna az élete.Ekkor született meg másodszor.
A nap besütött,az ablakon,hallotta a madarak énekét,de,nem akart még felkelni,a szobában,és a lakásban csend honolt.Gondolta még vissza alszik egy kicsit.Könnyebben sikerült neki,mint gondolta volna,és álmodott,rém álmok gyötörték.
Azt álmodta,hogy rohan a vonatok után,felugrik az egyikre,majd leugrik,egy másikra felugrik,ismét leugrik,és ekkor lövés dörrent,és levágódott hasra,
Elő rántotta géppisztolyát és visszalőtt,hirtelen felugrott,rohant előre,lehasalt,majd ismét egy sorozatot lőtt.Felnézett és látta katonák jönnek vele szembe,körbe nézett kereste társait,de csak ő volt egyedül.Nem messze tőle,látott egy hátizsákot,oda akart nyúlni de nem érte el,a katonák egyre közelebb értek hozzá,már arcukat is látta.Az övére pillantott,megkönnyebbültem felsóhajtott,2 kézi gránátja volt még,leakasztotta őket,kibiztosította őket,és elhajította, feléjük,mikor hallotta a felkiáltást"nach unten",fel pattant,és oda szaladt a zsákhoz.Örömmel tapasztalta szerencséje van,rengeteg lőszer,fegyver,gránátok,kiborította maga elé,és ekkor  fütyülést,hallott,majd egy nagy robajt,érezte teste megkönnyebbül,nem fáj semmije,könnyűnek érzi magát,lebeg.Azt tapasztalata,fentről látja magát,és a környezetét.
A katonák mikor oda értek,ahol feküdt,megálltak,levették sisakjaikat,és csak álltak felette,néma csendben
Ekkor hirtelen zuhanni kezdett,mielőtt a földre zuhant volna,felriadt,teste remegett,izzadt,de nagyszerű érzés kerítette hatalmába,ilyet még nem érzett soha.Körbe nézett,de csak egyedül volt,megdöbbenten vette észre,az ágyban feküdt,de a földön tért magához 2-3 méterrel az ágytól,alatta a matrac,lepedője,párnája.Ekkor nem tudta mi is történhetett,hogy került oda,mikor az ajtó,ablak csukva,és az ajtó előtt találja magát.(ezt máig sem érti)
Ez az egyik visszatérő álma volt,hiába riadt fel,mikor vissza aludt,folytatódott,onnan,ahol megszakadt.
 
Hasonló történetek
2769
De mi a célom… Magam sem tudom már, csak utazok, hogy eljussak egy olyan helyre, ami nem létezik. Nem létezhet, míg az ember, az egész emberi faj fel nem épül ebből a hihetetlen szellemi leépülésből, amin most keresztül megy…
Utazok…
8933
Michel a következő hullám tetejéről vette észre a sziklát. Tudta, hogy vége van. A következő pillanatban a hajó pozdorjává tört alatta, ő pedig csuklóin a szétszakadt kötéllel elsüllyedt a hullámokban. Fuldokolni kezdett, de aztán rájött, hogy kap levegőt. - Biztosan valami légbuborékba kerültem - gondolta, de ekkor meglátta ismét a női arcot. Kék szemek, gyönyörű telt ajak, hullámos haj, mely egybefolyt a tengerrel lassan az alakja is kirajzolódott. Tökéletes keblek, lapos has vékony...
Hozzászólások
Még nincsenek hozzászólások
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: