Embert teremtő istenek - 11

17.

A Nagy Kamu Csata és Núbia felemelkedése.

A közös ebéd elköltése utánni, egyórás pihenő elég volt arra, hogy a vezetők megtanácskozzák a tárgyalások módozatát. A hangsúlyt arra fektették, hogy délről egy baráti Birodalommal legyen Egyiptom határos. Ezt csak úgy lehetett elérni, ha megalapítják a Núbiai Királyságot. Már csak az első királyi személy kiválasztása volt kérdéses. A tanácskozáson több személy neve is felmerült, de végülis a királynő racionális terve nyert elfogadást. Az újonnan szerveződő birodalomnak egy a fáraó udvarában nagy tapasztalatra szert tévő egyén lehet méltó, aki be tudja vezetni Núbiába az egyiptomi kultúrát.

Akképpen gondolkodott, hogy az új fáraóként maga mellé emelt Hurubánnal szemben még a viszálykodás csiráját is el kell folytatni. Na, nem vízbe fojtani, csak elfojtani. Kilika méltán orrolhat a mellőztetése miatt. Úgy döntött, hogy felfelé buktatva egyrészt kiengeszteli régi, hűséges, hirtelenjében félredobott szeretőjét ezzel a hízelgően magas ranggal. Másrészt több ezer kilométerre eltávolítja az udvartól. Így, még, csak véletlenül sem lesz neki esélye újabb merényleten törni a fejét. Ezt a békát kellett még lenyeletni a tárgyaló felekkel.

A színlelt harci játékban 200 egyiptomi és kétszáz hikszokból és küklopszokból álló csapat vett részt. Az egyiptomiakat Hóremheb, míg a Núbiaiak egyesített haderejét Zörgő haraszt vezette. A csata nem nélkülözte a fordulatos harcmodort. A két csapat emberei mindent bevetettek. Az összecsapásnak Hóremheb lefejezése vetett véget. Mivel az élen harcolt, mindenki a fejére pályázott. Fejét dárdára tűzve Hurubán és a királynő lábai elé helyezték. Ezzel a küzdelem véget is ért. Késő délutánba hajlott az idő, amikor tárgyalóasztalhoz ültek a küldöttségek.

Először a királynő tervezetét vitatták meg. A főírnok vezette fel a témát.
1.
Örök béke és perszonál unió kötése a két nemzet között.
2.
A déli országhatárt Szudán északi határában húzzák meg.
3.
Az új, elsőként kinevezett núbiai fáraó Kilika legyen, mert ő úgy rátermettségben, mind az egyiptomi kultúra ismeretében biztos kézzel fogja a civilizáció útjára terelgetni a küklopszok és a huzingák népét.
4.
Hurubánt a királynő fáraóként maga mellé emeli fáraóként.
5.
Hurubán csak kétszázezer harcossal vonulhat be a trónt elfoglalni Egyiptomba. Ez a hikszosz sereg testőrségként fog szolgálni az ő és utódai számára.
6.
A hikszoszok, a huzingák, és a küklopszok népe Núbiai fennhatóság alá kerül. A három nép fogja alkotni a Núbiai királyságot.

Miután felolvasták a szerződést senki sem emelt ellene kifogást. Így rákerültek a négy példányban megírt szerződésre a pecsétek és ezzel az írnokok munkája befejeződött. Mindenki elégett volt vele. Az aláírási aktust nagy lakoma követte. A lakoma oldott hangulatában előkészítettek egy kiegészítő záradékot,melyben az állt,hogy Himihumi a kétszázezer hikszosz harcosért bartelben ugyanannyi egyiptomi piramis építő,és más szakmákban jártas szakembeket küld,hogy Kilika is megépíthesse piramisait.

A három napra tervezett ünnepségsorozat után az új házasok, mármint társuralkodó fáraók, kíséretükkel együtt útra keltek Egyiptomba. Kilika pedig elfoglalta Núbia trónját. Ezzel az aktussal a hikszoszok kétszáz évre bebiztosították uralmukat Egyiptomban. Kétszáz év múlva,a Núbiaiak annyira megerősödtek,hogy gazdagságban és pompában felülmúlták Egyiptomot. Kilika leszármazottjai, a hirtelen kihaló hikszosz uralkodóházra igényt tartva elfoglalták Egyiptomot és közel 300 évre berendezkedtek Egyiptomban a szerecsen dinasztia tagjai.

Kukulkán mással volt elfoglalva, így vigyázó szemeit nem tudta rajta tartani Egyiptomon. Egyiptom csillaga lassan lehanyatlott. A Núbiaiakat követte Nagy Sándor és görögjeinek uralma, majd a rómaiak, és végül a muszlimok uralták, teljesen tönkresilányítva Kukulkán művét.

17.

Tiahunaku-az Aranyváros

Abban a pillanatban, hogy a hikszoszok lerobbantották a kontinensről a nyugati földrészt, Atlantisz világa önálló életre kelt. Addig sodródott az atlanti óceánon, amíg neki nem ütközött a csendes Óceán talapzatának. Ez az elnyúló északi, Déli és Középső Birodalomra osztódó földrész vált későbbi elnevezéssel, az amerikai földrésszé. Most azonban ott tartunk, hogy az i.e. kétezres es években leszakadt az Afrikai és Európai kontinentális talpazatról.

A hírösszeköttetés hamarosan helyreállt és Kukulkán Egyiptomi tartózkodásáig osztotta tanácsait a fiatal újonnan kialakult földrész lakosainak. Tiahunaku az aranyvárosban tovább fejlesztette a kultúrát. Lakosai boldogan és jólétben, csak a szépségnek, és a tudásnak éltek. A mai Guatemalában hatalmas piramist építettek a tudás házaként az aranylemezekre írt könyvtáraknak. Egész Közép Amerikát innen irányították. Tiahunaku életében 272 piramisvárost építettek, melyekben ezek a boldog, okos, művészi lelkű emberek éltek.

Az emberek kitenyésztése így elszeparáltan is folytatódott. Hamarosan Dél Amerika keleti részén is piramisok kezdtek kiemelkedni a földből és rengeteg emberré vált Homo Erektus nevelése folyt. Amikor a kecsuák népe már annyira túlszaporodott, hogy új életteret kellett magának keresnie, akkor a kontinens nyugati peremére kiajzva megalapították az Inka birodalmat. Minden piramisvárosban a nap és esőisten imádata volt a vallási rituálé. Az aranylemezre írt könyvekben pontosan meg volt határozva a napnak és a holdnak, valamint az ő általuk Chach Molnak nevezett esőistennek való emberáldozatok rituáléja. A rege úgy szólt, hogy Chach Mol, mint Kukulkán, a nagy esőisten duál párja, az emberek szívének kitépésével táplálja a napot az égen, hogy ki ne aludjon és visszavárják a nagy Kukulkánt. Kukulkán azonban el volt foglalva a Jupiteren való berendezkedéssel. Mikor már nagyon kívánta a nép látni az ég urait, akkor bármilyen nagy szívfájdalmába is került, de elengedte maga mellől fiúszeretőjét: Quetzalkoatl. Quetzalkoatl még időben érkezett, hogy átvegye a hatalmat az ezernégyszáz éves halódó Tiahunakutól, testvére Zenóbia hitvestársától. A két testvér egymásra találását hatalmas Fiestákkal ünnepelték meg. Aztán hamarosan meghal Zenóbia is. Még azonban megélhette, hogy egyik leányunokája nászra lépett szeretett testvérével és megszületett az első kis isten. Aztán ő is megpihent. Örök nyugovóra térve férje, Tiahunaku mellé temették a nagy arany piramisban.

18.

A nagy Titok.

i.u. kétezerre a világ túlnépesedett és elgépiesedett. A civilizált Európai, Ázsiai és Amerikai emberek annyira a technika rabjaivá váltak, hogy nem tudtak egy lépést sem tenni mobiltelefonok, laptopok nélkül. A világ kőolaj és földgázkészlete kiapadóban volt. Viszont ezzel fordított arányban a népesség száma aránytalanul megszaporodott. Már a 3 milliárdnyi lélekszámot közelítették meg.

A föld eltartóképessége már kiapadóban volt. Hamarosan az éltető vízért és a termőföldekért fognak a háborúk kialakulni és gyéríteni az emberiséget. Két lehetőség volt: az egyik a születések számának drasztikus csökkentése által megállítani a túlszaporodást. A másik, háborúkat indítva kiirtani a lakosság nagy részét. Tulajdonképpen egyik sem volt kecsegtető.

A teremtő Atya: Itzamná egyik nap hívatta Kukulkánt.
-Vezérem, embert próbáló feladat előtt állunk. Kiküldetésbe fogsz menni a stáboddal. -Kukulkán gyanakodva tekintett az Úrra- baj van a Földön Uram?-Annál is nagyobb, mint gondolnád fiam.
-Mi a parancs?
-A parancs a következő. A Föld lakosságának számát leredukálni 500 millióra. A kivitelezést rátok bízom. Lehet szó háborúról, hangágyúkkal való megsemmisítéséről, fogamzásgátló eljárásokról, és természetesen a technokrácia megszüntetéséről. Ugyanis, hamarosan kimerülnek az olaj és gázmezők. Tehát vissza kell térni ahhoz az állapotokhoz, amikor négyezer éve leküldtelek benneteket megteremteni a majomemberekből az intelligens emberiséget.

-Uram, ha minden eszközt és teljhatalmat megkapok, akkor parancsodat hiánytalanul végrehajtjuk. Láthattad, hogy az intelligencia csíráját akkor négyezer éve sikeresen elvettük.
-Túlteljesítettétek fiam! Láthatod mivé fejlődött az emberiség? Istent akarnak játszani. Klónoznak, atom és hidrogénbombákkal játszadoznak, és pillanatokon belül kiszivattyúzzák a földben rejlő olajat, gázt. Elhasználják a vizet, melyet elpárologtatnak a légbe. Ennek véget kell vetni és visszatérni a természethez!

-Van, valami konkrét utasításod, vagy dolgoztassam ki Kinich Achauval a stratégiai tervet?
-Fiam, űrkompjaitokkal és kommandós csapatoddal Bolíviába kell mennetek. Az őserdőben kell landolnotok és azonnal radarbénító frekvenciahálóval kell álcáznotok magatokat. A pontos koordinátákat Kinich Achau rendelkezésére bocsátja az Archívum. A landolás helye pontosan Tiahunaku és Zenóbia sírkamrája fölé esik. Ott vannak elrejtve az aranylemezkre írt további információk, melyeken megjósoltam a világ 2012-es pusztulását. Tizenkét évetek van rá, hogy megfordítsátok a világ szekerét!

-Az ékírásos táblák kódját hol találom?
-Könyvmoly Klotildtól, az Archívum igazgatójától kapsz egy másolatot. Ezzel dekódolhatjátok a szövegeket. Minden teendőt előre lezsíroztam számotokra. Éreztem, hogy az emberi intelligencia túltengése bajba fogja sodorni a világot!
-Uram, azt akarod, hogy butítsuk vissza az emberiséget?
-Félreértettél, nem az alapokig kell visszabutítani, csak lebutítani akarom őket! A technokráciát el kell pusztítanunk! Akkor lesz béke a Földön, ha meggyérül a lakosság. Lesz elegendő élettér és békességben élnek a természettel és egymással. A környezet kizsarolását meg kell szüntetni!

-Van kérdésed?
-Igen Uram: mikor indulhatunk?
-Már tegnap is késő lett volna az indulástok, de vártam, hátha észre térnek ott lenn! Egy hetet kaptok az előkészületekre és a hadműveleti terv kidolgozására! - mondta az Úr és elbocsájtotta Kukulkánt.

19

Kétezer április elsejére állt össze az emberiség mentésére alakult csapat,.harminckét űrkomppal és kettőszáz szakemberrel, technikai eszközökkel a fedélzetükön Dél-Amerika fölé ereszkedtek és a Bolíviai őserdő felett hangtalanul lebegve a lézer vezérlésű helymeghatározóval kijelölt célra összpontosítottak Miután a landolás pontos helyét betáplálták a vezérlő műszerfal kompjútereibe megkezdődött a landolás.

A hangsugárágyúkkal nyolc négyzetkilométeres területen elporlasztották a növényzetet. Így egy teljesen sima földfelületet alakítottak ki. A földet érés után azonnal telepítették az álcagenerátort, mellyel mindenféle optikai és radionikai letapogatás elleni magnetikus védőburkot vontak a tábor fölé és köré. Így, a legmodernebb technikával felszerelt, kémműholdakkal ellátott Észak-Amerikai kémelhárítók sem tudták őket felfedezni.

Miután telepítették műszaki eszközeiket és felállították a barakkot, a kiürült űrkompok azonnal visszaindultak a Jupiterre, hogy az újabb szállítmánnyal feltöltve, utánpótlást hozzanak Kukulkánnak és stábjának. A reggeli ébredés után első dolguk egy rövid stábértekezlet tartása. Az eligazítás után, a műszakiak végezték a dolgukat. Beüzemelték az egész Föld megfigyelésére készült tréfigyelő rendszerüket. Egy svábbogár sem bújhatott ki a látószögükből.

Kukulkán Kinich Achauval kettesben elindult a célhely felé. A talajon felhalmozódott növényi hamu alól, kidomborodott egy szürke kőtábla. Szabad szemmel csak egészen közelről lehetett észrevenni. A kereső csipogója jelezte, hogy megtalálták, amit keresnek. A szürke kőtáblán semmi sem jelezte, hogy egy titkos bejárat fedőlapja. Kukulkán egy kattintással üzembe helyezte az antigravitációs műszert és pillanatokon belül felemelkedett a kőlap. Alatta szürke félhomályba vezető lépcsősor bontakozott ki.

Kukulkán és Kinich Achau elindultak a lépcsőn lefelé. A kőlap egy mozdulatra visszaereszkedett a helyére, eltüntetve az illetéktelen tekintetek elől a bejáratot. Tizenkét lépcsőfok után Kukulkán a tervrajzot kezében tartva jobbra nyúlva felkattintotta az évezredek alatt feltöltve, start állapotban álló akkumlátorokról táplálkozó villanyáramot. A vakító fény egy pillanatra elkápráztatta őket. Lehunyt szemhéjaikon is áttört az aranysárga fény.

Mikor kinyitották szemeiket, a döbbenettől elállt a szavuk. Az aranylemezekkel borított falakról visszaverődő fény aranyglóriába vonta a középen állú két aranykoporsót. Meghatódva lépkedtek egyre közelebb, majd Kukulkán a kezében lévő antigravitációs távkapcsolóval felemelte a két koporsó fedelét. A koporsókban ott aludták, a feltámadásukra váró álmukat Tiahunaku és Zenóbia. Kukulkán egyenként felettük tartva életenergiát sugárzó tenyereit, percek alatt életre keltette, az évezredeket átaludt istenkirályi párt.

Kukulkán a keblére ölette őket és Kinich Achaura tekintve kérte, hogy tájékoztassa Tiahunakut a helyzetről. Addig ő megcsodálta a míves munkával kiképzett falakat. A gyönyörűségtől hatalmas kéjérzet járta át testét. Szerette volna azonnal magáévá tenni az istenkirályt. De, most ez az alkalom nem volt méltó ehhez a perverz ötletnek a végrehajtásához. Különben is vár rá barakkjában hű szeretője Quetzalkoatl. Miután lecsillapodott így fordult Kinich Achau felé.

-Édes fiam, merre találjuk az arnylemezekre írt isteni parancsokat? -Kinich Achau egyenesen egy kis, falból kidudorodó pontra helyezte a mutatóujját és enyhén megnyomta. A falba épített trezor ajtaja kinyílt és benne voltak az aranylemezek. Miután megszámolta őket jelentett.
-Nagyúr, megvan mind a harminckét tábla. A kódfejtővel bármely pillanatban megfejthetőek lesznek. Vigyük magunkkal most, vagy majd később is ráérünk?-Kukulkán mellé lépve benézett trezorba és kezébe fogva az aranylemezeket kíváncsian forgatta őket. Tényleg kód nélkül semmit sem lehetett kiolvasni belőlük. Ezért így szólt Kinich Achauhoz.

-Fiam, most visszazárunk mindent. Felvisszük a levegőbe az istenkirályi párt. Elhelyezzük őket az én barakkom elkülönített részében. Így Tiahunaku mindig elérhető lesz számomra, a stratégia kidolgozása szempontjából. A többit, pedig majd kidolgozod hadműveleti tervedben. -Mondta és elindultak vissza a táborba.