Éjszaka Sopronban

2 héttel ezelőtt kirándulni voltam a barátaimmal Sopronban. Csak 1 napra mentünk, amit az elején nagyon sajnáltunk. Persze akkor még nem tudtuk, hogy ez akár veszélyes is lehet. a Lővérkepingben volt a szállásunk, ahova délután 6 felé érkeztünk meg. Én Anettel és Dorinával voltam egy faházban.
11-kor feküdtünk le aludni, de alig múlt el 12, valaki zörgetett az ablakunkon. Persze mondanom sem kell, mind felijedtünk a zajra. Anett résnyire kinyitotta az ablakot, majd meglepődve hátraszólt.
- De hiszen itt nincsen senki?!
Anett visszazárta az ablakot, mire a faházunk ajtaján kezdett el kopogtatni valaki. Kiszóltam, hogy ki az, mire egy feltűnően ideges hang visszakiáltott. Péter volt az, az egyik osztálytársam. Dorina kinyitotta az ajtót, ami beletelt vagy 5 percbe, mivel a zár igen rozsdás volt.

Engem keresett, hogy azonnal jöjjek, mert valami iszonyatos történt. - Hát persze- gondoltam. Mindig engem hívnak, mikor valami baj történik. Mivel én jártas vagyok az okkult dolgokban. Hiába óvom a barátaimat, mindentől, ami természetfeletti, ők erre csak egy választ ismernek. AZÉRT VAGY TE, HOGY MINKET MEGVÉDJ, HA BAJ VA.
Gondoltam most is ilyenről van szó, ezért felkaptam a Pizsamámra a köntösömet, és követtem Pétert. Nagyon megijedtem, mikor ránéztem. Mivel egész testében remegett, pedig őt igazán kemény fából faragták. Anett és Dorina is követett bennünket. Peti a saját faházukhoz vezetett minket, ahol Ádámmal és Dáviddal aludt együtt. Amint közelebb értünk láttam, hogy az ablakból valaki kitörte az üveget. Kíváncsi természetem miatt bekukkantottam az ablakon.

Pedig a lábaim reszkettek a félelemtől. Peti elmondta, hogy az ágyon beszélgettek a fiúkkal, mikor egy nagy szőrös kéz, kiverte az üveget az ablakon és befelé kapaszkodott. Peti azt is mondta, hogy a kéz tulajdonosa hangos morgást hallatott, amiből arra következtettem, hogy az esetleges szörny talán vérfarkas lehetett.
Ez pont egybeesett az aznapi nappal. Ugyanis pont telihold volt.
Peti azt mondta, hogy mielőtt a szörny megtámadta volna őket, Ádám kiment vécére, vagyis csak ketten voltak, mikor a támadás történt. Ekkor fészkelte belém magát egy ellentmondásos kérdés.
Lehet, hogy Ádám a vérfarkas?

Peti mondta, hogy mikor látták a fenevadat, kirohantak a faházból. Együtt rohantak, ahogy csak bírtak, mikor elérték azt az elágazást, ami a mi faházunkhoz vezetett. Azt mondta, hogy Dávid nagyon elfáradt, ezért megállt. És akkor a fenevad Dávidra vetette magát, mire ő futni kezdett hozzánk.
Miután megnéztük a faházukat, az elágazáshoz mentünk, ahol Peti elvesztette Dávidot. Sajnálatomra találtunk egy-két csepp vért a földön. Követni kezdtük a vércseppeket, és úgy 2 méterre megtaláltuk Dávidot. Egy nagy bokorban feküdt. Eszméletlenül.
Gyorsan megvizsgáltam. Szerencsére nem volt rajta harapásnyom. Csak karmolás.
A bestia valószínűleg a pólójánál fogva ráncigálta el oda.

Peti segítségével visszavittük Dávidot a faházunkba és kihívtuk a mentőket. Mire felkelt a nap Ádám is előkerült. Gyanakvásomat nem osztottam meg senkivel, de ezentúl sokkal távolságtartóbban viselkedtem Ádámmal.