Buffy a vámpírok réme- Ha eljön a gonosz 3.rész

- Kialudtad magad?- mosolygott rá Angel Buffy- ra.
- Te jó ég hány óra van?- a lány gyorsan felült az ágyban és ijedt képet vágott.
Majd felkelt és a kripta egyik nyílásához sietett ami bevolt függönyözve. Buffy széttárta és halk sikoly hagyta el a száát. Angel felmordult.
- Hrr… húzd be a függönyt.
- Boccs, - mentegetőzött a lány.- Nem akartam, de már körülbelül tizenegy óra lehet és otthon lenne a helyem…
- Nézzenek oda- vigyorgott Angel - Mióta lettél te idő függő. Eddig nem volt gond, hogy kimaradtál.
- Igen, de ma anya haza érkezik!
- Jó napot Miss Summers - üdvözölte Willow és Xander kórusban Joyce- t.
- Sziasztok gyerekek. Buffy itthon van?
- Öö –dadogta Xander. Tudták, ha elmondanák, hogy Buffy megint Angel társaságában mulatja az időt, akkor Joyce nagyon kiakadna! - Még mindig járőrözik, de szerintem lassan haza fog érni…
- Igen… még mindig… - bizonygatta Willow is - … tudja a tegnap esti harc felkorbácsolta kedélyeit…azaz dehogy is miket beszélek…szóval nagyon felkavarta és szerinte valami rossz dolog készül ezért elment…továbbb…vagy mi…

- Hu…hu… - lihegett Buffy - Itthon vagyok…
- Szia kicsim… miért rohantál? - kérdezta Joyce- A barátaid elmondták,hogy…
- Ne haragudj anya én nem akartam hogy megharagudj…- mentegetőzött Buffy,sejtve hogy anyja tudja hogy az éjszakát Angel - nél töltötte.
- De hát miért?- csodálkozott Joyce.- Büszke vagyok rád!
Buffy mintha nem is hallotta volna meg anyja dícséretét tovább mentegetőzött.
- Tudod este a harc folyamán megsérültem és Angel…
- Már megint az az Angel. Rengeteg rosszat hallottam felöle…- és össze vonta a szemöldökét.
- De ha egyszer szeretem…
- Na jó - vágott bele a szavába Willow. - ki kér egy kis csokissütit?
- Készülni kellene Haloweenra –váltott témát Joyce.- hoztam jó pár dolgot!
- Buffy,- szólalt meg Willow- Beszélnünk kellene!
- Xander,pakoljátok ki anya holmiait és kezdjétek el a felkészülést ma estére! Mindjárt jövök.- mondta Buffy.
- Baj van Buffy... - sóhajtott fel Willow. - mivel mindenszentek közeledik, és ilyenkor általában mi nem, unjuk végig az éjszakát... Xanderrel utána jártam néhány dolognak...
Lehajtotta fejét...
- És pedig?- kérdezett rá Buffy - bökd már ki, aztán megyünk mi is segíteni, még Angelhez is elkell szaladnom, készítettem neki egy kis meglepetést.
- Na épp ez az, Angel... - vágott bele Willow. - Azt olvastam minden 1000. évben testet ölt a gonosz, a démonok és vámpírok kiknek lelkük van elveszítek ezen az estén... ígérd meg, hogy nem mész Angel közelébe pár hétig...
- Tessék?? - hitetlenkedett Buffy. - Mért ilyen sokáig? Hisz ez nem úgy működik, hogy sutty elveszítette lelkét, és sutty visszakapja...
- Öööm... - köszörülte torkát Willow,- nem kapja vissza a lelkét... feltéve, ha nem győzzük le a gonosz!
- Jó Istenem mért pont egy Vámpírral hozott össze a sors... –grimaszolt Buffy és összehúzta a szemöldökét. - Erről Neki is tudni kellene nem?
- De igen de gondoltam ezt majd te elmondod...én megyek segíteni...
- Áruló,- dünnyögött Buffy és visszaindult Angelhez.
Joyce még vissza szólt neki, hogy hová készül ilyen sürgősen, de Buffy válaszra sem méltatta...
Buffy tudta, ha most nem ő győz, örökre elveszítheti szerelmét...