Álom 8/2

Órákig vívódott, hogy felhívja-e a fiút. Félt, hogy a túlzott kezdeményező kedve, elriasztja a nem túl bátor partnerét. A múltkori folyóparti események után, ha addig voltak is kételyei, mostanra biztos volt benne, hogy az a fiú kell neki. Dobogó szívvel nyomkodta a srác telcsijének számát, és remegő kézzel várta a jelentkezését. Őszinte öröm töltötte el, amikor a fiú kedvesen, hallható lelkesedéssel fogadta a meghívást, a már szülők nélküli lakásba. Lázas igyekezettel próbált saját fogalmai szerinti rendet csinálni, takarított, amit pedig csak hosszú ideig tartó kérlelés után szokott csak felvállalni. Ezerrel lerobogott a közértbe, ropit, meg üdítőt venni a kevés pénzből, amit a szülei hagytak otthon neki, hogy míg távol lesznek, lássa el magát. Idegesen tördelte kezeit, mert a pénztárnál, szalagot cseréltek a gépben, és várakoznia kellett. Már majdnem sírt az idegtől, mire hazaért. A ház előtt találkozott az éppen érkező sráccal. Elkeseredett, mert még nem fürdött, nem öltözött át, kezében lógott a szatyor, mintegy öregasszonynak, a vásárolt finomságokkal. Iszonyú szerencsétlennek érezte magát.

A fiú azonban, látható boldogsággal köszöntötte, és azonnal elnézést kért, hogy ő most bizony olyan büdös, mint egy pumaketrec, mert az egyik rokon kérésére, annak házépítésében segített, de a hívó szóra, rohant, mint állat. Porosan, izzadtan, lihegve az igyekezettől adta elő. A lány rosszkedve egy pillanat alatt elszállt. Röpködve az örömtől, csicseregve vezette fel a lakásba, közben igyekezett meggyőzni, hogy nem zavarja a kosz, meg az izzadtság, az a lényeg, ami alatta van. Panellakás lévén, vagy harminc fok volt a helyiségekben, hiába a nyitott ablakok, leeresztett redőnyök. A fiú szabadkozott, hogy nem ül le, mert nem akar semmit összekoszolni. Villant a szeme a lánynak, és kérte vetkőzzön le. Ebben a melegben, ha kimossa a ruháit, néhány óra alatt megszárad, addig meg akár ruha nélkül is elvan. A fiú szemei elkerekedtek, és hebegett, hogy ő most piszkos, meg hát, hogy néz ki, hogy idegen lakásban ruha nélkül szédeleg. Társa megnyugtatta, senki sincs közel, s távol, aki a lakásba most beléphetne, a kosz ne zavarja, mert ő is fürödni készült, a meztelenség se zavarja, legfeljebb ő is levetkőzik, hátha úgy kevésbé feszélyezi a dolog. Már húzta is le a fején keresztül a kis kartonruhácskáját, és csepp tangájában mosolygott a vérvörös képű srácra.

Töltött kevés üdítőt két pohárba, és már taszigálta is a fiút a fürdőszoba felé, fél kézzel a pólóját rángatva felfelé, közben folyamatosan csivitelve, hogy most aztán tökfejtől, lúdtalpig lesúrolja a srácot. A fiú hebegve, talán tiltakozva, de végül is, hagyta magát vezetni, és vetkőztetni. Együtt álltak a kádban, a lány beállította a vizet, és anyáskodva locsolgatta a fiú testét, majd ráparancsolt, térdeljen, vagy üljön le, mert a fejét is szeretné megmosni. A térdelő szeme, egy magasságba került a másik ágyékával, és pislogva a víztől, mit sem törődve a samponnal, bámulta az igézően domborodó vénuszdombot, gyönyörű homlokos puncit. A drótszőrű combhajlatokat, a melegvíztől megereszkedett, kissé kilógó kisajkakat, a vérbően duzzadt nagyajkakat. A lány időről-időre, amikor mindkét kezét használta, a tus fogantyúját az először széttárt, majd összeszorított combjai közé fogta. A fiúnak utoljára, kisgyermek korában mosták a fejét, amit már rég elfelejtett. Mostani érzéseit, csak a mennyei szóval tudta volna jellemezni. A fején matató ujjak, a hab, a melegvíz, a szeme előtti látvány... A fellegekben érezte magát. A fejbőrét dörgölő ujjbegyek, ahogy a halántékát, tarkóját, füle környékét mosták, pompás érzés volt. Arra gondolt, legszívesebben elaludna, meg hogy sokáig tartson a dolog, hogy hosszan élvezhesse.

Ám, a lány amint végzett, kérte álljon fel, hogy folytathassa. Az igyekezettől kilógó nyelv-el, nagy szeretettel mosta a fiú hátát, élvezettel markolászta a mellkasát, féltő óvatossággal érintette a herezacskóját, borzongással vette kézbe a másik hímvesszőjét. Csodálattal mérte fel a hosszát, átmérőjét, állagát, finoman húzta hátra a fitymát, várva a makk felbukkanását. Szappanos markával letisztogatta a fénylő, sima "fejet", többször hátrahúzva, majd előretolva az előbőrt, közben kíváncsian figyelve, ahogy a makk eltűnik-előbújik. A fiú eddig sem igen tudta mit is beszélhetne, most azonban minden szókincse alászállt az ágyékába. Erősen kapaszkodott a falba épített fogódzóba, és csukott szemmel, átszellemült képpel hagyta, tegyen a lány, amit csak akar. Az egyik következő húzásnál, szinte csattantak a farpofái, ahogy megfeszültek az izmai, levegőt is elfelejtett venni, a szája is tátva maradt, és a lány tenyerébe élvezett. Görcsös rángásokkal, préselte ki a magját, miközben a másik kíváncsian szemlélte a csillogó cseppeket.

A fiúnak lelkiismeret furdalása támadt. Ő már kétszer is kapott önzetlenül a lánytól szexuális élményt, neki pedig még semmit sem sikerült összehoznia. Lecsillapodva, kivárta, amíg a leány befejezi testének tisztogatását, megismerését, és összeszedve bátorságát, férfiasságát, leküzdve a visszautasítástól, és a sikertelenségtől való félelmét, szó nélkül megfordította a másikat, és a hátát kezdte simogatni hátmosásnak álcázva. A lány készségesen fordult, érződött az öröme, hogy a fiú végre tettre késszé vált.