Ábel

Miután egy másik városba mentem egyetemre, sajnos sokkal kevesebbet találkoztunk a párommal, de mivel mind a ketten pörgünk, és egyéb más miatt is megbeszéltük, hogy amolyan nyitott kapcsolatban leszünk, miszerint szabad a szex... eleinte furcsa volt, de ugye kíváncsi voltam, és a tanulásban, munkában komoly vagyok, valamikor ki kell engedni a fáradt gőzt...
Szeretem a barátomat, így nem párt, hanem csak futó kapcsolatokat kerestem.:)

Igen kevés lelkesedéssel kezdtem az új félévet, és féltem, hogy munka mellett nem marad majd elég időm mindenre.

Egyik órán felfigyeltem arra, hogy a tanár, akit nagyon kedveltem közvetlensége és segítőkészsége miatt, sokszor figyel engem, ha felnézek kedvesen elmosolyodik, én pedig (a sokadik alkalomnál) zavartba jövök:).

Április közepe felé eléggé összegyűlt a dolog a munkahelyemen, a csapat nagy része állandóan túlórára kényszerült, ami eléggé megnehezítette a tanulást. Sokadik alkalommal nem készültem rendesen az órára, s a már korábban említett tanár, Ábel figyelmeztetett, hogy alaposabb felkészülést vár el az óráin.

Az ezutáni hétvégén futni indultam a ligetbe. Eléggé elvoltam a gondolataimmal a villamoson ülve, s észre sem vettem, hogy az egyik megállóban felszállt Ábel. Zenét hallgattam, de mikor leült mellém beszélgetni kezdtünk, s megkérdezte, hova megyek, válaszomat követve megkérdezte, hogy elkísérhet-e. Ezen felnevettünk, mert ő farmert és papucsot viselt, ami nem kimondottan futóöltözet:D. A ligetben sétálva szóba került a tanulás, s hogy miért is nincs időm készülni... aztán órákon át beszélgettünk mindenféléről (futás helyett:) ), majd beültünk egy kis kávézóba, s ott folytattuk a beszélgetést. Estefelé járt az idő, amikor tanulásra hivatkozva ( :) ) elbúcsúztam tőle.

A következő héten kedden összefutottam vele a folyosón s meginvitált egy újabb kávézásra aznap estére. Mivel programom volt aznapra, nemet mondtam, s aztán végül megkérdeztem h nincs e kedve eljönni a galériába, ahol dolgozom egy nagyszerű fotókiállítás megnyitójára. Művészet kedvelő lévén azonnal igent mondott.

Este hétkor kezdődött a megnyitó, melyen beszédet mondott a művész is, bár ekkor Ábel még nem érkezett meg. Éppen a fotóssal beszélgettem, amikor megérkezett s legnagyobb meglepetésemre régi barátként köszöntötték egymást. Otthagytam őket, hadd beszélgessenek, én a vendégek kérdéseire válaszoltam. Később Ábel és a fotós megkérdezték, hogy nincs e kedvem velük tartani, vacsorázni. Vonakodtam, de meggyőztek. Egy elegáns helyre mentünk Ábel, Péter és én, plusz a főnököm, Tamás. Eleinte kellemetlenül éreztem magam, főleg amikor a fotós és a főnök dicsérni kezdtek, nagyon elégedettek voltak a munkámmal, a kiállítás szervezésével. Vacsora után úgy ahogy voltunk kiskosztümben, öltönyben beültünk egy bárba, ahová Tamás nem tartott velünk. Remekül éreztem magam mindaddig, amíg a sokadik ital után a Péter megkérdezte, hogy honnan ismerjük egymást, és hogy mióta vagyunk együtt Ábellel. Nagyon meglepődtem a kérdésen, hiszen eszembe sem jutott, hogy valamit szeretnék tőle... Bár elejétől fogva karizmatikus, vonzó férfinak tartottam őt, de nekem nem férne bele, hiszen Ábel 41 éves, én pedig 20 múltam. Vártam, hogy Ábel kiment ebből a kellemetlen helyzetből, de ő is inkább kíváncsian várta a választ... (mondhatom szép kis summa). összeszedtem magam és mosolyogva mondtam, hogy nem vagyunk együtt. Később Ábel elment még egy körért, s közben Péter kapva kapott az alkalmon és meginvitált a lakására egy további kis iszogatásra. Nem lett volna ellenemre a dolog, ha nem pont azelőtt néhány perccel tesz fel egy számomra igen furcsa és kissé kellemetlen kérdést... Így menekülőre fogtam a dolgot, meg sem vártam, hogy Ábel visszérjen.

Másnap kihagytam Ábel óráját, a barátnőimmel töltöttem az időt, s délután betelefonáltam a galériába, hogy nem megyek be, mondták, hogy telefonon keresett Péter, a fotókkal kapcsolatban; megadhatják-e neki a telefonszámomat.

Pénteken a suli folyosóján összefutottam Ábellel, s közölte, hogy igazán megvárhattam volna szerdán, mielőtt hazamentem. Nem tudom miért de eléggé dühös lettem, és elmondtam neki, hogy hiába vártam, hogy kimentsen a Péter kínos kérdése alól... Megbeszéltük, hogy szombaton találkozunk, de csak azzal a feltétellel, hogy elkísér vásárolni, mivel azt terveztem szombatra.
Szombat reggel 7.30 kor dudáltak az ablakom alatt... meglepődtem, de felhívtam a lakásomra, mert csak 8.30 ra beszéltük Ábellel, így igen csak le voltam maradva a készülődéssel. pont tusolás után voltam, fürdőköpenyben nyitottam ajtót. Hirtelen elfogott valami furcsa érzés, s ezt ő is látta rajtam, átölelt és elnézést kért, amiért ilyen korán jött, és amiért a múltkor este kellemetlen helyzetben hagyott.

Kirázott a hideg az érintésétől, egyszerre volt nagyon jó, és kellemetlen. Gyorsan felöltöztem, s elmentünk reggelizni. Az egész délelőttöt együtt töltöttük, nagyon jó társaság volt, nem panaszkodott a ruhaválogatás közben, csak beszéltünk, b nem állt a szánk. Amikor hazavitt, segített felvinni a csomagokat., és búcsúzásoskor azt mondta:
- Hanga, örülök, hogy visszautasítottad Péter ajánlatát. Rosszul esett volna nekem.
Lányos zavaromban gyorsan elbúcsúztam, becsuktam az ajtót.
Egy hétig kerültem őt, a telefont nem vettem fel. Azt hiszem megijedtem attól, amit mondott. Miért nem mindegy neki, hogy kivel vagyok... abszurdnak tűnt az elmúlt hét, a korkülönbség is zavart. Dacból, vagy nem tudom miért, de felhívtam Pétert, hogy ráérek egyeztetni a munkával kapcsolatban, de egyértelmű volt, hogy nem a fotókról lesz szó...
Pár pohár bor után megcsókolt, én pedig nem ellenkeztem; nagyon jó volt vele a szex, tudta, hogyan kell bánni egy nővel.
Megbeszéltük, hogy nem lesz semmilyen folytatás, látja, hogy Ábel érdeklődik irántam, de azt mondta, nagyon kívánt engem, nem tudott ellenállni... no comment... szép kis barátok

Együtt tanultam egy csoportárssal a suliban, amikor egyszer csak megjelent Ábel, félrehívott, és arra kért, hogy találkozzam vele, beszélnünk kellene valamiről, mert lehet, hogy félreértettem valamit.
Nos ezek után a lehető leghülyébben éreztem magam... azt gondoltam egyértelmű, amit és ahogyan mondott.
Gondoltam, akkor ezt tisztázni kell, jöjjön fel hozzám este.(gondoltam hazai terepen nagyobb biztonságban vagyok:))
Mikor hazaértem suli után a munkából, rögtön el is aludtam. 11 kor a csengetésre ébredtem... pizsiben, kócosan nyitottam ajtót,
féltem, hogy rendesen beégek...:S
ahogy belépett az ajtón odalépett hozzám és megcsókolt. mondanom sem kell, sikerült remekül összezavarnia...
nagyon megkívántam őt. Alig ismerem, idősebb nálam, a tanárom, de mégis...

[első Ábel:$ című sztori meséli el röviden az együtt töltött estét]

csodálatos éjszakát töltöttünk együtt, de végül úgy döntöttem, hogy hazaküldöm, s én is átmentem egy barátnőmhöz éjszakára, nem volt kedvem sem vele, sem egyedül lenni...