A titokzatos szerelmem

Amy Lien nem csak szép, intelligens, hanem még sikeres üzletasszony is. Egyáltalán nem egy beképzelt gazdag asszonyról van szó, aki fűvel, fával.. egy igazán magányos és szerény nővel állunk szemben. Jó körülmények között élt mindig is, ez elvárható, hogy nagy palotában lakik. De nem. Egy szerény kis kertes házban lakik. Nem mindenhol van így.
Például John Caster-nél. Egy jóképű szintén inteligens emberről írok. De neki nem olyan jól jött össze az élet. A Väros lepukkadt kerületében él egy kis panellakásban. Pár utcával arrébb van egy kis dohányüzlet. Ott kisegítő. John már kiskorában nyomorban élt 6 testvérével együtt. Ő mindig szorgalmasan segített meg tanult h neki jobb élete legyen de ehhez pénz is kellett volna. Ebben a városban nőtt fel és határait nem lépte át egyszer sem. Édesanyja még kiskorában halt meg. Édesapja meg pár hónappal ezelőtt. Viszont ő is nagyon magányos volt. Nem ért rá ,,szórakozni’’.

Volt egy ,,menő’’ jó barátja, aki ahogy tudott segített neki. John egyszer megkérte h szerezzen neki olyan munkát, ahol jobban fizetnek. De tudta hogy ez úgy sem lehetséges. Csak álmodott ilyenről. De visszatérve ehhez a jó baráthoz Tom Fulshoz mindent megtett h ez sikerüljön. Egy napon John kapott egy telefonhívást arra felkérve h legyen az 5. ker-ben a Hospital street-ban szombaton pontban reggel fél hétkor. Az a kerület a gazdag negyed ahol Amy is lakott na meg a rokonai. John pontosan érkezett de már várta is a barátja. Egy gyönyörű nagy palotához tartottak. Egy bizonyos Don Rino-hoz. Egy bajszos nagy darab ember aki félelmetes arcot tud vágni. Leültek és beszélgettek. Legfőbbképp a munkáról. John lehidalt.

Az egyetlen barátja és annak főnöke a maffia. Azt hitte sírva fakadt. De hál istennek nem gengszter munkát akartak adni neki. A városnak 10 kerülete volt. A 10. kerület ,,szívében’’ van egy sokat érő ARANYbánya. A sikertelen ember meg is lepődött a dolgon nem hitte el. Mint ahogy más sem. Hogy csak kérésre kap egy aranybányát amit részletekben fizet. ellátogatott ebbe a bányába érdekelte a dolog. Több bányásszal is találkozott is beszélgettek. És kiderítette, hogy a bányába nincs arany, de a bejáratától 2 km-re találtak olajat. Ez mintha az egyik fülén be a másikon ki. Végülis beleegyezett úgy gondolta hogy ha nincs is arany jó kis pénzért el tudja adni. Már éppen ült be a kocsijába mikor egy gyönyörű nő (Amy) jött vele szemben.
- Hello, hogy hívnak? - nagy csend John nem tudta mit csináljon. Hisz ő nem az a csajozós típus próbált természetes és higgadt maradni.
- Hhhello één Jjjohn Cccasteer vagyook. Éés te?
- Amy Lien. Nem vagy ismerős most költöztél ide?
-ÁÁ nem én a 9 kerületbe lakom- és már szomorú arcot vágott azt hitte ott fogja hagyni Amy de:
- Ott van egy nagy szupermarket, oda szoktam járni vásárolni. Csak az a baj hogy olyan alakok elő szoktak ott fordulni hogy nem szeretek odajárni. Nem tudsz egy jobb helyet?
- Hát két utcával van egy nagy üzlet. Valamilyen híres nagy franciaüzletlánchoz tartozik. Azt mondják olcsó és és tiszta.
- Egyszer elvinnél oda mert én nem ismerem annyira azt a környéket és biztonságban érezném magam egy férfi mellett.
- Én szívesen, de a férjed nem lesz mérges?
- Nincs férjem..- és Amy-nek nedves lett a szeme John kicsit rosszul érezte magát többet nem is beszéltek erről. Amy megadta a számát és John is. 2 hét múlva Amy az üzenetrögzítőjét hallgatta és eltört egy tányért. Meglepődött egy üzeneten John hangja beszélt hogy odaköltözik a közelbe. Nem értette. Hogy egy nyomornegyedből 2 hét alatt hogyan tud vásárolni egy házat egy olyan környéken, ahol az emberek dédapjai is már pénzben úszkáltak.

Amy felhívta, de John nem akarta elmondani, de engesztelésül megígérte hogy ő lesz az első akinek bemutatja új házát. A nő beleegyezett. Másnap egy kamiont pillantott meg ahogy elsuhan az utcán evvel a felirattal: ,, Költöztetést vállalunk telefonszám...’’ Rögtön leszaladt és kinézett. A titokzatos John ugrott ki a kamionból, és ahogy meglátta Amy-t szaladt feléje.
- Szia, ugye segítesz berendezni az új otthonomat?
- Persze, nagyon szívesen. De még mindig nem tudom hogy honnan lett ennyi pénzed ilyenre. Ugye nem a maffiával van kapcsolatban?- A férfi megállt és bután nézett maga elé nem tudta mit feleljen. Inkább megfogta a lány kezét és vezette. Amy belegyezett hisz már sírva várta a telefonhívást. Ez jelent valamit. Délelőttől az álmai férfiével volt. Nagyon jól érezték magukat együtt nevettek, beszélgettek.

Késő este volt kint ültek az erkélyen. Csend lett csak a tücskök ciripeltek csak az utcán világitottak a fények. Egy kocsi sem ment el. Egy éjszakába nyúló buli sem hallatszott. John lekapcsolta a villanyokat és szúnyogriasztó gyertyákat gyújtott meg. Egy nagyot sóhajtott és felnézett az égre. Egyszer csak könnyek gördültek le az arcán. A mellette ülő nő csendesen szólt:
- Akarod, hogy egyedül hagyjalak? Ma igazán a nyakadon lógtam.
- Nem! Ne menj el bocsi csak belegondoltam, hogy milyen áron kaptam meg mindezt. És elérzékenyültem bocsi.
- Semmi baj.
- Lehet, hogy rámenősen hangzik de nem maradsz velem? Örökre..- ahogy kimondta ezt a szót még a tücskök is elhallgattak. A gyertyák elaludtak. Az utcamenti lámpák elhalványultak a hold és a csillagok verőfénye csapott csak rájuk. Egymást nézték. Csend volt és félhomály. Sokáig ültek így. Nem tudták hogy most mi kéne h történjen. John összeszedte magát felállt, Amelyhez lépett és megtörtént a mindenkit elvarázsoló csók. Csodálatos érzés volt mindkettőjüknek. Tudták, hogy korai. De nem tudtak uralkodni maguk felett. Mint az állatoknál az ösztönök hajtották őket. Szinte egymás száján éltek. Sokáig csókolóztak, nem bírták abbahagyni. Aztán mikor vége lett, mind ketten álmosak lettek. Nem beszélgettek, csak csillogtak szemeik és mosolyogtak boldogok voltak. John hazakísérte Amy-t. Nehéz volt a búcsúzás de megtörtént...