Shannon O’Brian fölébredt. Egy tó mellett feküdt. Egy pusztán volt. Annak a közepén volt az említett tó is. Shannon körbenézett. Valamiért nehezen járt. Igazából négykézláb kúszott. A távolban valamilyen állatok legeltek, leginkább egy tehénre hasonlítottak.
- Hol vagyok... - kérdezte sóhajtva magától.
Nagyon meleg volt. Shannon maga is majd’ meggyulladt. Rettentő melege volt, szinte mintha egy szaunában lett volna.
- Jézus... - mondta nyögve - Meghalok...
Alig bírt mozdulni a melegtől.
- Nem bírom... nem... be kell mennem a... a vízbe... - mondta ösztönösen, majd elindult a víz felé, de ekkor valami rettentőt vett észre: valamit húzott maga után a földön, ami viszonylag nehéz volt. Hátranézett: és egy zöld farok volt az!
Shannon akkorát ordított, hogy a távolban legelésző, tehénszerű állatok odafigyeltek.
- EZ MEG MI A FRANC?! - és ekkor vette észre, hogy ő már nem ember, hanem: egy krokodil.
- ÁÁÁÁÁ!!!! - Shannon elkezdett maga elől futni. Nem tudta miért teszi, de menekült.
Futott, mint egy őrült, bár krodolillábakon ez elég nehéz volt.
- Segí... segítség...SEGÍTSÉG!! - kiáltott, de ő maga sem tudta, hogy kinek.
Idegességében a farka ide-oda csapódott. 5 perc után lenyugodott, de már előbb megállt: a melegtől mozdulni sem tudott.
Lihegett, mint egy kivert kutya. Illetve, mint egy kivert krokodil. Odasétált a tóhoz, és belenézett. A víz felszínéről egy krokodil arca verődött vissza.
- Úgy tűnik, igaz... - mondta.
Ösztönösen belevánszorgott a tóba, ami a meleg ellenére jéghideg volt. Shannont ez hűtötte le.
Shannon nem tudta, hogy a krokodilok hidegvérűek, azaz a környezet hőmérsékletének megfelelően változik a testhőmérsékletük. Mindenesetre jól esett neki a tó dermesztő vize.
******
Az orvvadász már rég magához tért. Ő egy elefánt bőrében ébredt föl. A vadász élvezte ezt a szituációt, izgalmasnak találta.
Egy szavannán sétált, s a távolban meglátott egy elefántcsordát. Úgy gondolta, hogy odamegy hozzájuk, és ezt meg is tette.
- Hát te meg ki vagy, idegen? - kérdezte a csapat elején álló idős elefánt. Valószínűleg ő volt a vezér.
- Jézusom, ez beszél... - jegyezte meg az orvvadász.
- Hogy mondtad?
- Öö... én... én egy elefánttá változtatott ember vagyok. - felelte.
- Micsoda? Egy ember vagy, akit... mivé változtattak?
- Hát elefánttá! - kiáltotta az orvvadász.
- Mi az az elefánt? - kérdezte egy borjú.
- Nem tudom, kisfiam. - válaszolta az anyja.
- Hát... hát hülyék, ti vagytok azok! Az ele...
- És mi az az... amber, vagy mi? - kérdezte a vezérelefánt.
- Jézusom... az egyébként is ember... ember... két lábon járó, beszélő majom.
- Mi az a majom? Én ezt nem értem. - mondta a vezér.
- Idefigyelj: csak láttatok már két lábon járó, fehér vagy éppen barna bőrű... öö... élőlényeket, nem? Nálatok sokkal kisebbek.
- Áh, szóval a haiku-król beszélsz... - jegyezte meg az öreg.
- Hát ha ti így hívjátok. Én egy haiku vagyok... voltam... még tegnap.
- De akkor hogy’ lettél uzher?
- Az te vagy? Mármint az uzher. - kérdezte a vadász.
- Miért, ki lenne? Persze, hogy én. Hogyan változtál uzherré?
- Nem tudom, egyszer csak egy sötét szobában ébredtem, és valami em... haiku azt mondta, hogy ő Isten... aztán ma így keltem föl.
- Isten? Ki vagy te? És mi ez a különleges nyelvjárás, amit beszélsz?
- Tudod mit, hagyjuk... - legyintett az ormányával a vadász.
- És egyébként is, hogy mersz letegezni? Én vagyok Eli Uyuk, a nagy elefántvezér, engem senki nem tegezhet le!
- Oh, elnézést... de nem lehetne, hogy veletek megyek tovább? Nagyon éhes vagyok, és nincs...
- Mondtam, hogy ne tegezz le!! - ekkor az elefánt az ormányával megcsapta az orvvadászt.
- Hé!! - és a vadász visszacsapott.
- Árulás!! Öljétek meg! - kiáltott Eli Uyuk, majd egy tucat felnőtt elefánt rátámadott.
******
John futott. Menekült. Ő egy jaguár testében volt, és ő is - Shannonhoz hasonlóan - saját maga elől futott. Aztán valami történt: nem vette észre az előtte lévő szakadékot, és belezuhant. Végiggurult a szakadék lejtős oldalán, majd a földre esett.
- Uh... öh... - nyögdécselt John - Miért én? - kérdezte magától.
A jaguár sokáig a földön maradt. Valószínű eltört valamije. Talán a lába. Mozdulni sem tudott. Vérzett.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-12-08
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
2025-12-04
|
Fantasy
A Magyar One Piece egy melléktörténet, amely hűen illeszkedik az eredeti One Piece univerzumhoz...
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
A rózsaszín felleg viszont elkerülhetetlen, és manapság egyre több embert talál meg. Ez a rózsaszín felleg persze csak egy tünete a kóros szomorúságnak, vagy inkább kezdete. De ha ennek érzéseit sikerül leküzdeni, a kóros szomorúság már elkerülhető.
Legyőzni azonban nehéz, de vannak rá módszer...
Legyőzni azonban nehéz, de vannak rá módszer...
Ez a lány az egész életét maga irányította, olyan magabiztosnak tűnt, hogy azt bármelyik férfi elirigyelhette volna. Most mégis éreztem benne valami bizonytalanságot. Egy pillanatra megálltam és éreztem, hogy remeg alattam. Megsejtettem, hogy ez nem csak a szeretkezésünknek szól. Tartott valamitől. Elemeltem a fejem és az arcára néztem. Már csak egy fiatal lány volt, pont olyan, mint bármelyik...
Hozzászólások
MIA FASZ VAN???? :smile: :smile: :smile: :smile:
BESZÍVTÁL KOMÁM?????
EZ MEG MILYEN TÖRTÉNET???