Shannon O’Brian fölébredt. Egy tó mellett feküdt. Egy pusztán volt. Annak a közepén volt az említett tó is. Shannon körbenézett. Valamiért nehezen járt. Igazából négykézláb kúszott. A távolban valamilyen állatok legeltek, leginkább egy tehénre hasonlítottak.
- Hol vagyok... - kérdezte sóhajtva magától.
Nagyon meleg volt. Shannon maga is majd’ meggyulladt. Rettentő melege volt, szinte mintha egy szaunában lett volna.
- Jézus... - mondta nyögve - Meghalok...
Alig bírt mozdulni a melegtől.
- Nem bírom... nem... be kell mennem a... a vízbe... - mondta ösztönösen, majd elindult a víz felé, de ekkor valami rettentőt vett észre: valamit húzott maga után a földön, ami viszonylag nehéz volt. Hátranézett: és egy zöld farok volt az!
Shannon akkorát ordított, hogy a távolban legelésző, tehénszerű állatok odafigyeltek.
- EZ MEG MI A FRANC?! - és ekkor vette észre, hogy ő már nem ember, hanem: egy krokodil.
- ÁÁÁÁÁ!!!! - Shannon elkezdett maga elől futni. Nem tudta miért teszi, de menekült.
Futott, mint egy őrült, bár krodolillábakon ez elég nehéz volt.
- Segí... segítség...SEGÍTSÉG!! - kiáltott, de ő maga sem tudta, hogy kinek.
Idegességében a farka ide-oda csapódott. 5 perc után lenyugodott, de már előbb megállt: a melegtől mozdulni sem tudott.
Lihegett, mint egy kivert kutya. Illetve, mint egy kivert krokodil. Odasétált a tóhoz, és belenézett. A víz felszínéről egy krokodil arca verődött vissza.
- Úgy tűnik, igaz... - mondta.
Ösztönösen belevánszorgott a tóba, ami a meleg ellenére jéghideg volt. Shannont ez hűtötte le.
Shannon nem tudta, hogy a krokodilok hidegvérűek, azaz a környezet hőmérsékletének megfelelően változik a testhőmérsékletük. Mindenesetre jól esett neki a tó dermesztő vize.
******
Az orvvadász már rég magához tért. Ő egy elefánt bőrében ébredt föl. A vadász élvezte ezt a szituációt, izgalmasnak találta.
Egy szavannán sétált, s a távolban meglátott egy elefántcsordát. Úgy gondolta, hogy odamegy hozzájuk, és ezt meg is tette.
- Hát te meg ki vagy, idegen? - kérdezte a csapat elején álló idős elefánt. Valószínűleg ő volt a vezér.
- Jézusom, ez beszél... - jegyezte meg az orvvadász.
- Hogy mondtad?
- Öö... én... én egy elefánttá változtatott ember vagyok. - felelte.
- Micsoda? Egy ember vagy, akit... mivé változtattak?
- Hát elefánttá! - kiáltotta az orvvadász.
- Mi az az elefánt? - kérdezte egy borjú.
- Nem tudom, kisfiam. - válaszolta az anyja.
- Hát... hát hülyék, ti vagytok azok! Az ele...
- És mi az az... amber, vagy mi? - kérdezte a vezérelefánt.
- Jézusom... az egyébként is ember... ember... két lábon járó, beszélő majom.
- Mi az a majom? Én ezt nem értem. - mondta a vezér.
- Idefigyelj: csak láttatok már két lábon járó, fehér vagy éppen barna bőrű... öö... élőlényeket, nem? Nálatok sokkal kisebbek.
- Áh, szóval a haiku-król beszélsz... - jegyezte meg az öreg.
- Hát ha ti így hívjátok. Én egy haiku vagyok... voltam... még tegnap.
- De akkor hogy’ lettél uzher?
- Az te vagy? Mármint az uzher. - kérdezte a vadász.
- Miért, ki lenne? Persze, hogy én. Hogyan változtál uzherré?
- Nem tudom, egyszer csak egy sötét szobában ébredtem, és valami em... haiku azt mondta, hogy ő Isten... aztán ma így keltem föl.
- Isten? Ki vagy te? És mi ez a különleges nyelvjárás, amit beszélsz?
- Tudod mit, hagyjuk... - legyintett az ormányával a vadász.
- És egyébként is, hogy mersz letegezni? Én vagyok Eli Uyuk, a nagy elefántvezér, engem senki nem tegezhet le!
- Oh, elnézést... de nem lehetne, hogy veletek megyek tovább? Nagyon éhes vagyok, és nincs...
- Mondtam, hogy ne tegezz le!! - ekkor az elefánt az ormányával megcsapta az orvvadászt.
- Hé!! - és a vadász visszacsapott.
- Árulás!! Öljétek meg! - kiáltott Eli Uyuk, majd egy tucat felnőtt elefánt rátámadott.
******
John futott. Menekült. Ő egy jaguár testében volt, és ő is - Shannonhoz hasonlóan - saját maga elől futott. Aztán valami történt: nem vette észre az előtte lévő szakadékot, és belezuhant. Végiggurult a szakadék lejtős oldalán, majd a földre esett.
- Uh... öh... - nyögdécselt John - Miért én? - kérdezte magától.
A jaguár sokáig a földön maradt. Valószínű eltört valamije. Talán a lába. Mozdulni sem tudott. Vérzett.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
- Beszélhetnénk négyszemközt? - kérdezte az orvos.
- Hát persze, természetesen. Egy csendesebb helyre vezetett. Várakozva néztem rá, ugyan mondjon már valamit, de ő nem mondott, hanem kérdezett...
- Mit jelent neked ez a fiú? - meglepődtem, hogy máris letegez. Valami oka lehetett ennek a bizalmaskodásnak, és most nem a korkülönbségre gondoltam, bár az volt bőven. Azért válaszoltam:
- Nekem... nekem mindent. Tudom, ez így elég sablonos, de én tényleg nagyon szeretem......
- Hát persze, természetesen. Egy csendesebb helyre vezetett. Várakozva néztem rá, ugyan mondjon már valamit, de ő nem mondott, hanem kérdezett...
- Mit jelent neked ez a fiú? - meglepődtem, hogy máris letegez. Valami oka lehetett ennek a bizalmaskodásnak, és most nem a korkülönbségre gondoltam, bár az volt bőven. Azért válaszoltam:
- Nekem... nekem mindent. Tudom, ez így elég sablonos, de én tényleg nagyon szeretem......
Beküldte: Anonymous ,
2001-08-01 00:00:00
|
Egyéb
Nem is tudom, ti szeretitek a romantikát?
Hozzászólások
MIA FASZ VAN???? :smile: :smile: :smile: :smile:
BESZÍVTÁL KOMÁM?????
EZ MEG MILYEN TÖRTÉNET???