A New-Tarsis nevű dzsungel bolygó az emberek által ismert világ peremvidékén található. Adottságai miatt a Kormány ezt a planétát jelölte ki egy új kikötő számára. Legfőbb feladata elsősorban a felderítő hajók fogadása lenne, másodsorban az ebben a szektorban történő kereskedelem központi helyszíne.
Egy a Kormány megbízásából errefelé kutató hajó találta meg. Mivel a felszíni adottságok kedvezőek voltak, és kiderült, hogy a légkör is kitűnő, le is szálltak. Azonban amit itt találtak, megdöbbentő volt. Hatalmas kőből készült szobrok, és hasonló anyagból emelt építmények. De ezek idegen lényeket ábrázoltak.
Némelyik szobor humanoidokat formált, még mások számukra eddig ismeretlen kreatúrákat. A nyomokból ítélve itt valamikor egy közösség élhetett, több romépületre is találtak. De élőlény nem bukkant fel sehol. A dzsungel, ahogy a bolygó is, túl hatalmas volt ahhoz, hogy egy ilyen kis csapat csak úgy felszerelés és megfelelő védelem nélkül itt maradjon, és kutatásokat végezzen. Az ő dolguk csak az űr feltérképezése volt.
Jelentéseiket és a tájról készült felvételeket előre elküldték a központba, ezzel aláírva saját halálos ítéletüket...
A Kormány a katonai ügyekben szívesen fordult az Agyakhoz. Ezek a teremtmények az emberi élethez képest öregek voltak, bár inkább nevezhetők egyszerűen csak gépeknek. Százötven évvel ezelőtt dúlt a nagy háború, amiben a taktikai agytrösztök többsége életét vesztette. Aki túlélte, az se járt jobban. Az új Kormány a túlélőket elfogatta, és megölte. Majd, a még nem halott agyukat a modern orvostudománynak köszönhetően eltávolították, s gépekre kapcsolva életben tartják. Feladatuk a haborús ügyekben való döntéshozatal. Ezek a kutatók által küldött jelentéseket megvizsgálva azonosították az ismeretlen fajt. Utolsó képviselőikkel a nagy háború előtt találkozott az emberi faj, utána kihaltak a köztudatból. Az Agyakon kívül nagyon kevés ember ismerte vagy hallott róluk.
Egy új bolygó felfedezése mindig nagy hír volt. Azonban azt nem lehetett volna titokban tartani, hogy a Kormány értelmes lények nyomaira bukkant. Ez a hír katasztrófát is okozhatott volna, ezért az okosak a kutató hajó és legénysége megsemmisítését választotta. A hajót a Föld közelében lőtte ki eg automata őrfegyver. Senki sem tudott róla.
A Kormány érdekei azonban nem engedték, hogy csak úgy egy ilyen jelentős bolygót otthagyjanak. Ezért úgy döntöttek, egy katonai különítményt küldenek oda, akik feltérképezik a bolygó egy részét, s átkutatják további nyomok után.
Két hónappal a kutatóhajó felrobbantása után elindították a Kerrigan nevű mélyűri cirkáló hajót a New-Tarsis nevű bolygóra.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-25
|
Novella
Ez a sztori egy vázlat, de sose lesz belőle más. Ide csak azért tettem fel, hogy lássuk, milyen...
2025-04-24
|
Novella
Ez ugyan nem korhatáros, de 10-12 alatt nem sorolnám a kötelező olvasmányaik közé, mert nem...
2025-04-11
|
Sci-fi
Az alábbi írás egy történet első része, nincs befejezve, finomitasra szorul, egy szilánk....
2025-04-07
|
Történetek
Egy szombat kora délután belerúgtam az ajtófélfába s eltört a lábujjam, s ha ez nem lenne...
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Beküldte: Anonymous ,
2001-08-08 00:00:00
|
Történetek
Már lassan közel voltam hogy elélvezzek, ekkor ő hatalmasokat kezdett el szívní a makkomon, én azonnal elélveztem, bele a szájába, a kis édes annyira szívta a farkam hogy jó sokat kiszivott belőle. A kis szája tele volt a fehér nedüvel, majd lenyelte, és azt mondta hogy isteni volt, még soha nem élveztek a szájába...
Beküldte: Anonymous ,
2001-08-14 00:00:00
|
Történetek
Olyan őrült szenvedély lett rajtunk urrá, hogy letéptük egymásról a ruhát, és vadul csókolgattuk a másik testét. Becsúszott a lábaim közé, és a forró lucskos kis szűk puncimat csókolgatta. Nagyon imádom a fürge nyelvét. Jól megszopogatta a csiklómat majd ügyesen dugdosta a nyelvét a szűk kis lyukamba. Ezt addig csinálta míg a kélytől szédülve megnem feszült mindem izmom...
Hozzászólások
Ezt a te stílusoddal nagyon nehéz megfogni, az egész szöveg egy nagy leírás, ami egy külső nézőpontból objektív leírást ad az eseményekről, és így megfosztja az olvasót attól, hogy átélje ugyanazokat az élményeket, amik a játékot egyedivé tették.
Szerintem nyugodtan alkalmazhatnád itt azt a technikát, hogy a kutatóhajó személyzetéből kiragadsz egy embert, akin keresztül nem csak azt írod le, hogy mit találtak, hanem azt is, hogy hogyan. A várakozást a leszállás előtt, mit éreztek, mikor megtalálták az idegen szobrokat, részleteket a jelentésből. Esetleg váltogathatsz több ember nézőpontja közül, de arra figyelj, hogy olyan szemszögből mutasd az eseményeket, ahogy az olvasó is látná.
Persze ez a felső nézőpont is beleillhet a képbe, de semmiképpen sem végig, és mindenképp jó lenne ezt is megszemélyesíteni, pl. hogy az admirális látta-e így, aki végül kilöbette az expedíciós csapatot vagy egy agy.
Ha pont ilyen történetet szerettél volna írni, akkor bocs, hogy a tanácsaimmal traktállak, de nekem ez száraz volt, és nem hozta azt a feelinget és légkört, amit a játékban megszoktam.
történetnek.
Számomra nem egészen világos az összefüggés az első résszel,
de remélem, a folytatásból kiderül.
Ugye, lesz folytatás?