Üres, sötét szoba, csak egy furcsa dal szól.
Az én dalom. A dal szárnyakat ad, hogy elrepülhessek, messze a kíntól, messze a fájdalomtól. Nem tudom még merre kell repülnöm a boldogság felé.
Az én dalom lassan ütemet vált, a dallam is megváltozik és megerősödik, magasabbra emel… ez már nem az én dalom… most már a mi dalunk szól. Hang követi a hangot, érzésre érzés felel… már tudom merre repüljek. A boldogság a te szemedben tündököl… csak a csillogást kell követnem. Közeledek az örök csoda, a beteljesült vágy, a boldogság felé. A lelkem egyre magasabban szárnyal, de most behunyod a szemed. Már nem éltet a belőle áradó fény. A levegő lehűl körülöttem, a lelkem fogyottan zuhan a szakadék alja felé. Visszazuhanok a gyötrő fájdalom legmélyebb, kínzó bugyrába.
Jéggé fagyott lelkem szilánkokra törve hever a járókelő szörnyek lábai alatt, s vörösen izzó szívem még tűzben ég, de nem dobog többé.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-31
|
Sci-fi
A bázison a szolgálat nem jelentett jelentős kihívást , és egy űrhajósnak a magányt is el...
2026-05-27
|
Merengő
Irodalmi felmérő szórakoztató regényíróknak.<br />
<br />
<br />
<br />
1. Szükséges – e szórakoztató...
2026-05-25
|
Sci-fi
– Béla, mit tapasztalt?<br />
– Éjjel mentem hazafelé a kocsmából és az út mellett láttam...
2026-05-22
|
Történetek
Olyan vadul kezdett rajtam ugrálni, hogy alig bírtam visszafogni magam, hogy ne üvöltsek a...
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
De amikor megfordulok egész közel érzem a száját a számhoz, és érzem a forró leheletét, ami átjárja minden porcikámat. Mélyen a szemébe nézek. Ő viszonozza a tekintetem. Érzem, már teljesen hozzám bújt, és az ölelése egyre szorosabb. Szinte már fáj ez az ölelés, mikor hirtelen megcsókol, és eltűnik minden fájdalom, és minden ami csak körülöttünk létezik...
"Az ember akkor jön rá milyen fontos egy állat, vagy egy ember, ha elveszíti." Már nem tudom ki is mondta ezt, de igaza volt. És ha valakit nem szerettünk, vagy úgy éreztük nem olyan fontos, rájöhetünk hogy ez még se így van...
Hozzászólások
9, 9