Üres, sötét szoba, csak egy furcsa dal szól.
Az én dalom. A dal szárnyakat ad, hogy elrepülhessek, messze a kíntól, messze a fájdalomtól. Nem tudom még merre kell repülnöm a boldogság felé.
Az én dalom lassan ütemet vált, a dallam is megváltozik és megerősödik, magasabbra emel… ez már nem az én dalom… most már a mi dalunk szól. Hang követi a hangot, érzésre érzés felel… már tudom merre repüljek. A boldogság a te szemedben tündököl… csak a csillogást kell követnem. Közeledek az örök csoda, a beteljesült vágy, a boldogság felé. A lelkem egyre magasabban szárnyal, de most behunyod a szemed. Már nem éltet a belőle áradó fény. A levegő lehűl körülöttem, a lelkem fogyottan zuhan a szakadék alja felé. Visszazuhanok a gyötrő fájdalom legmélyebb, kínzó bugyrába.
Jéggé fagyott lelkem szilánkokra törve hever a járókelő szörnyek lábai alatt, s vörösen izzó szívem még tűzben ég, de nem dobog többé.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-01-20
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-12-08
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
2025-12-04
|
Fantasy
A Magyar One Piece egy melléktörténet, amely hűen illeszkedik az eredeti One Piece univerzumhoz...
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Beküldte: Anonymous ,
2004-05-02 00:00:00
|
Egyéb
Elkezdtünk beszélgetni, kiderült hogy a neve Laci, és hogy 21 éves. Nagyon megtetszett nekem, és úgy éreztem, hogy én is neki. Ahogy beszélgettünk, egyszer csak a keze a lábamon volt, és simogatott, nagyon jól esett, már akkor éreztem, hogy köztünk nem lehet csak egy kaland, ennél több kell nekünk...
De amikor megfordulok egész közel érzem a száját a számhoz, és érzem a forró leheletét, ami átjárja minden porcikámat. Mélyen a szemébe nézek. Ő viszonozza a tekintetem. Érzem, már teljesen hozzám bújt, és az ölelése egyre szorosabb. Szinte már fáj ez az ölelés, mikor hirtelen megcsókol, és eltűnik minden fájdalom, és minden ami csak körülöttünk létezik...
Hozzászólások
9, 9