Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Friss hozzászólások
sentinel: A szerző sajnos 2015 óta nem f...
2025-01-16 14:01
Ftamas: A 6.rész mikor jön?
2025-01-16 13:55
kivancsigi13: Miután világéletemben sátorozó...
2025-01-14 14:30
Apuska: Irígyellek!
2025-01-14 06:03
szabolcsifiu: Ah nagyon imádtam ezt a történ...
2025-01-13 22:27
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

tgif beküldött történetei

Ha
2117
... valami eltörik, ne próbáld megragasztani...
2262
Mert ideje van egy találkozásnak, Algéria egy kis poros repterén.
2024
Mert minden embernek van világvégéje, ahova -legalább- egyszer elmegy.
2481
Végtelennek tűnő percek után amilyen hirtelen kezdődött, olyan hirtelen szakadt meg a szédítő, émelyítő mozgás. A csend megkétszereződött a tömeg fölött. Senki és semmi nem mozdult, mintha fagyott kristálygömbbe záródott volna a szerkezet, az emberek, az állatok, a fű, a virágok, a bogarak, a bokrok és a fák. Senki nem tudta volna megmondani meddig tartott ez a néma áhítat, amikor a szerkezeten tátongó legalább tíz méter magas sötét alagútban lassan körvonalazódni kezdett egy alak...
1914
Ahogy számolom, kb. 25 kilométerenként találkozunk összepréselt roncsokkal, legtöbb mellett még ott a rendőr is, vagy még ki sem ért. Vagy 80 kilométert teszünk meg az autópályán, aztán jóval Peshawar előtt lefordulunk egy főútra, de a roncsok nem szűnnek meg föl-fölbukkanni...