mricardo beküldött történetei

Néhány pillanat múlva kialudt a villany. A zuhanyzó sötétségbe borult. Gábor pulzusa kezdett az egekbe szökni. Ösztönös félelmét úgy próbálta elterelni, hogy a szemét csípő érzésre és tehetetlen dühére koncentrált. Tapogatózva az ajtó mellé lépdelt és próbára tette a villanykapcsolót. Természetesen nem működött. Kissé szürreálisnak tűnt, még ebben a koszfészekben is, hogy egyszerre szűnik meg a villany és a vízszolgáltatás...

H. járőrnek ekkor feltűnt, hogy a holttest egy könyvet szorít mellkasához kezeivel. A könyvön semmi felirat nem volt, talán egy napló lehetett. H. járőrben felébredt a kíváncsiság, kezeit a könyv felé nyújtotta, de visszahőkölt. Ez nem az ő dolga, ez a munka a nyomozókra várt, ő pedig egyszerű járőrként nem kuszálhatta össze a helyszínt. H. járőr figyelme ezután a számítógépre terelődött és megindult felé, miközben a nyomában társai is beléptek a szobába, szorongásukat ostoba megjegyzésekkel...

Ő olyan lány, akihez a vesztes fiú soha nem közeledik, kerüli a társaságát, remélve, hogy egyszer csak elfelejti, közömbös lesz számára, és ez egy idő után be is következik. Ilyenkor igyekszik a lányt megutálni, keresi ellenszenves tulajdonságait, szavait, tetteit. Az, hogy igazságtalan módon elévágott a sorban, még nem elég, de azért kiváltott egy halk, de érezhetően ellenséges megjegyzést, ami nem konkrétan a lánynak szólt, csak úgy, a levegőbe...

Ha megölhetnél 5 embert minden következmény nélkül, kiket választanál? Morbid kérdés, ami egy morbid gondolati játék része, amit gyakran játszottak egymással a gyerekek az általános iskolában, ahová Dénes járt. Ama korosztály számára, amely Rambón és lövöldözős programokon nevelkedett, a halál mindennapos, bagatell dolognak tűnt, nem fogták fel jelentőségét, ennél fogva komolyan sem vették, hiszen játék volt. Csodálatos volt azon agyalni, hogy kit és milyen módon tennének el láb alól,...