Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Friss hozzászólások
Dryvit: Köszönöm :)
2025-04-06 16:37
TzarCaja: Jól megírt kis történet.
2025-04-06 10:55
hellboy_80: Nem forditás, a folytatásban m...
2025-04-04 19:44
BURGONYA: EZT MÁR OLVASTAM ITT JOHNNY RÉ...
2025-04-04 18:27
Fecó1: Jöhet a folytatás!
2025-04-04 08:50
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

ildiko3 adatai

Neve:
ildiko3
E-mail címe:
Nem publikus
ildiko3 összes beküldött történetének megtekintése »
ildiko3
Bemutatkozása


„MELLESLEG” – magamról

„Szabadfoglalkozású” vagyok. Korábban az egészségügyben dolgoztam évtizedekig, mint pszichopedagógus, majd a sajtó főállású munkatársa voltam évekig (napilap, havilapok, rádió, stb.) Az írás mindig jelen volt az életemben: tudományos munkák, tudósítások, interjúk, riportok, kritikák, novellák, könyvek… Ma már csak hobbi-portálokon jut hely publikálásra, csinálom mégis, hiszen ez az életem, a teljes énem!
Írásai 3 14
2075
Egy idő után aztán nem bírtam tovább: megszólítottam őket. Válaszolgattak is lassan, kimérten, időnként keresve a szavakat. Kiderült, hogy kisegítő iskolába jártak, most pedig szociális járadékot kapnak. Szülőkkel élnek mind a ketten.
Mit csinálnak napközben, miért kell menniük felülvizsgálatra, ki az, aki a pályaudvaron várja őket? – ezekre már nem tudtak pontosan felelni...
2843
Ülőhely nem volt, de mit számított! Tudomást sem vettem róla — a nagy, zökkenős kanyarig. Nem éreztem semmit, hasamhoz kaptam mégis: itt vagyok kicsim, suttogtam félig hangosan! Ne félj! Aztán megdöbbentem egy pillanatra: Mi ez? Megőrültem? Honnan veszem, hogy ketten vagyunk? És miért lennénk, mikor…