Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Dharmamestertanitvanya adatai
Neve:
Dharmamestertanitvanya
E-mail címe:
Nem publikus
Blogom címe:
Bemutatkozása
Egyetlen létező vallás van és ez dharma, maga az igazság (szanszkrit bölcsesség).
Ha létezik nagyon nagyszámú (több milliárd) majom, és mindenik egy-egy számítógép előtt ülve teljesen rendszertelen-makogó nyelven gépel, létezik annak a valószínűsége hogy nagyon hosszú idő alatt legépelik Shakespeare valamelyik színpadi művét tökéletes állapotára. Az internet a bizonyítéka annak hogy ez a tétel téves! (A példázat nem az enyém, több közismert személy is magáénak tulajdonítja.)
Kiemelten: minden írásomra vonatkozólag, 120 éven aluliaknak olvasni csak szülői beleegyezéssel engedélyezett!
A kritikusaimnak, ismét minden írásaimra vonatkozólag: szidni vagy dicsérni szabad, esztétikailag, irodalmilag kritizálni azonban tilos minden időkre!!! A helyesírásban, mondatszerkesztésben nem követem a magyar akadémiai szabályokat, nyelvészek, kritikusok, ne bocsássák ezt meg nekem!
Plagizálással engem senki ne vádoljon: mert én nem vagyok államelnök és nem írtam, soha nem is fogok írni gimnasztikából PhD dolgozatot!
Amennyiben valamilyen lopott tanítómesét mutatnék be (Jézustól, Gandhitól, Anthony de Mellotól, etc.) – én szívesen fogadom ha az olvasók megszidnak a tolvajlás miatt. Nem az a baj hogy ékeskedünk más madarak tollával: az a baj ha nem ismerjük el hogy ama tollakat nem mi növesztettük a hátunkon.
Nem vagyok író és nem képzelem magamat tehetségesnek. De óriási élvezetet jelent ha írhatok (jó vagy rossz dolgokat – nem én vagyok hivatott eldönteni).
Mika Waltari egy nagyon alapvető szempontja, pocsék memóriám rosszul regisztrálta idézetében: boldog aki akkor is hisz műve sikerében ha annak kézirata egy folyó aljában fekszik ércládába zárva. Kibővítem a gondolatot: amiért senki sem szereti amit alkottam, attól nem vagyok tehetségtelen. Attól hogy az egész világ rajong a műveimért, még nem lettem tehetséges.
Ha létezik nagyon nagyszámú (több milliárd) majom, és mindenik egy-egy számítógép előtt ülve teljesen rendszertelen-makogó nyelven gépel, létezik annak a valószínűsége hogy nagyon hosszú idő alatt legépelik Shakespeare valamelyik színpadi művét tökéletes állapotára. Az internet a bizonyítéka annak hogy ez a tétel téves! (A példázat nem az enyém, több közismert személy is magáénak tulajdonítja.)
Kiemelten: minden írásomra vonatkozólag, 120 éven aluliaknak olvasni csak szülői beleegyezéssel engedélyezett!
A kritikusaimnak, ismét minden írásaimra vonatkozólag: szidni vagy dicsérni szabad, esztétikailag, irodalmilag kritizálni azonban tilos minden időkre!!! A helyesírásban, mondatszerkesztésben nem követem a magyar akadémiai szabályokat, nyelvészek, kritikusok, ne bocsássák ezt meg nekem!
Plagizálással engem senki ne vádoljon: mert én nem vagyok államelnök és nem írtam, soha nem is fogok írni gimnasztikából PhD dolgozatot!
Amennyiben valamilyen lopott tanítómesét mutatnék be (Jézustól, Gandhitól, Anthony de Mellotól, etc.) – én szívesen fogadom ha az olvasók megszidnak a tolvajlás miatt. Nem az a baj hogy ékeskedünk más madarak tollával: az a baj ha nem ismerjük el hogy ama tollakat nem mi növesztettük a hátunkon.
Nem vagyok író és nem képzelem magamat tehetségesnek. De óriási élvezetet jelent ha írhatok (jó vagy rossz dolgokat – nem én vagyok hivatott eldönteni).
Mika Waltari egy nagyon alapvető szempontja, pocsék memóriám rosszul regisztrálta idézetében: boldog aki akkor is hisz műve sikerében ha annak kézirata egy folyó aljában fekszik ércládába zárva. Kibővítem a gondolatot: amiért senki sem szereti amit alkottam, attól nem vagyok tehetségtelen. Attól hogy az egész világ rajong a műveimért, még nem lettem tehetséges.
Írásai 4 23
A fogadó gazdája elmondta nekem hogy két nappal azelőtt távoztak el onnan, maga a latin százados küldött hozzá húsz katonát ajándékokkal, meghagyván nekik hogy vigyék a kiválasztottat el hozzá. Csakhogy a katonák érkezésekor megjelent három ördög, olyanok mint amely a Babilon Városból érkezett csillagjósoknak hozta Elohénu üzenetét hetekkel ezelőtt, rátámadtak a latin katonákra, senkit meg nem öltek csak lefegyverezték valamennyit, azután pedig távoztak a fogadóból a kiválasztott családjával...
Késő éjszaka van. Gábor most semmi álmosságot nem érez mégsem. Ebéd ideje óta dolgozott, majdnem éjjel tizenegy óráig. Az előbb feküdt ágyba, de nem megy az alvás. Kitárta az ablakát, odaült...
Ő eltolta maga elől Hamid-bebet, hozzám lépett, annyira közel hogy szinte hozzám ért testével. Lehúzta vállairól ruháját, hagyta nézzegessem kedvemre meztelen melleit.
Ez semmiképpen sem szentírás, és nem is csúfolkodás az ókori könyvekkel. Egyfajta átírás. Felmerült ugyanis számomra (és biztos vagyok abban hogy nem voltam ezzel egyedül): milyen is lehetett a legjobb ember. Milyen lehetett ő, aki legjobb volt mindannyiunk között? Milyen lehetett ő, aki tudta, felfogta, értette, élte is a Paulus apostol által megfogalmazott elvszerűséget: ”...mert az az Isten akarata hogy minden ember az igazság ismeretére eljusson”.
Én megengedtem magamnak azt...
Én megengedtem magamnak azt...