bogumil beküldött történetei

– Hát maga hun’ jár erre, ahol a madár se jár? Mi szél fútta ide?
– Erre jártam, gondoltam benézek–válaszolta Benő.
– Azt jól tette, mert tudja meg, hogy hozzánk csak az jön bé’, aki véletlenül idetévedve ránk lel.– Vegyük úgy bátyám, hogy én most magukra ráleltem.– Ahogy gondolja az úr. Aztán mi járatban errefelé?
– Megmondom őszintén, bátyám, hogy egy hete járom a gyönyörűséges zalai dombvidéket, Göcsejt. Egy helyet keresnék, ahol el lehetne bújni a világ elől. Ahol...

Ezután leírhatatlan jelenetek következtek. A kíséretet adó főrendek a levegőbe, dobálták Atillát és Ferenc Jóskát! A vivátok az égig hallatszottak. Ebbe az általános ünneplésbe megszólaltak a harangok. Kísérteties volt az egész. A harangzúgásban beállott néma csendben a külföldi fejedelmek, királyok, elnökök mind sorra, kézcsókra járultak Atilla, Árpád és Ferenc Jóska elé. Erzsébet sem maradt ki a megtiszteltetésből. Andrási gróffal a karján a számára odakészített zsámolyra lépdelt és...

Ekkor léptek elő a törzsek főnökei, és hatalmas aranyveretű pajzson Árpádot a minden magyarok nagyfejedelmévé emelték.A pajzsra emelés után megszólaltak a fanfárok, így adván jelt a világnak az új fejedelem felavatásáról. Árpád fehér lován fellovagolt a szemledombra és a négy égtáj felé suhintva adta tudomására a világnak, hogy új fejedelme van magyar honnak. A szertartás befejeztével letérdelt Kurszán koporsója elé és hatalmas, dörgő hangján ezt a fogadalmat tette.– Fogadom neked Kurszán,...

Szvatopluk kilépett a hordszékből és három lépés távolságra megállt a szoborként magasló, hatalmas termetű Árpád előtt.– Légy üdvözölve földünkön hős Árpád vezér! – mondta és intett szolgáinak. Három szűzlány lépett elő és egyenként Árpád elé járultak. Az egyik egy marék földet nyújtott át aranytálcán a vezérnek, a másik egy aranykorsóban vizet, míg a harmadik egy ezüst sótartóban sót. Miután átadták az ajándékokat Szvatopluk így szólt.– Nagyságos vezér, a magyarok hős népének legfőbb...

Ezerránc így fordult Allahhoz:– Nem lehetne egy fogam és cserébe harminckét falloszom? Annyi kísértésnek vagyok a hárem által kitéve, hogy egy fallosszal nem győzöm. Viszont a fogaimmal csak baj van. Legyen csak azokból egy és a bíborlándzsáimból harminckettő...
– Kérésed máris teljesült – mondta Allah és harminckét fallosszal övezte fel az ifjúvá varázsolt emírt. Szájából eltüntette négy megmaradt odvas fogát és alul felül egy borotvaéles csontrágót alakított ki. Ezerránc gyönyörködve...

– Hadurak! Mi most ide, hazát foglalni jöttünk, nem prédálni! Úgy kell viselkednünk, hogy minden felgyújtott otthon, falu, város a mi vagyonunkat, az új haza gazdagodását lehetetleníti el. Nem, kiégett házú településeket, üszkös romokat, szénné égett halottakat, döglött állatokat akarok foglalni, hanem egy működő struktúrát. Az ellenséges morva haderővel ne legyetek kíméletesek. Mészároljatok, ha kell! Ne ejtsetek foglyokat! Ez Kukulkán főparancsnok egyenes utasítása. Az ellenséges haderőt...

Attila négyszemközti megbeszélésre invitálta tanácstermébe Budát. Azonban a függönykárpit mögött hat martalóc állt készenlétben. Buda, mit sem sejtve, lépett be és ült le Attila mellé a kettős trónszékbe. Attila vitte a szót:– Testvérem, lásd be, hogy én vagyok a hadviselésben a rátermettebb. Adj nekem szabad kezet a hódoltatásokban!
– Nem tehetem öcsém. mert akkor lángra borul a világ. – tért ki Buda a követelés elől.– Hadd, lángoljon! A tisztítótűzben elég a mocsok és marad az...

Miután Naparcú bemutatta apjának szépséges feleségét, az asszony nekiállt Kukulkán feleségének segíteni a finom falatok feltálalásában. A csinos felszolgálók egyre másra hordták az asztalra a finom étkeket. Kukulkán, Boldogvölgyben és a magyarok földjén eltöltött idő alatt, új családja által félig magyarrá lettek. Négy fiúgyermeke boldog, önfeledt játékba kezdett Naparcú kisebb gyermekeivel. Buda és Attila természetesen a férfiak asztalánál foglalt helyet, hiszen ők felavatásukkal teljes...

– Jézus velünk van. Itt van ő is és a Szent Szellem is. Segíts nekünk a gyógyulásban. Krisztus nevében! – szólott és a jobb szélen álló Néróhoz lépett. Kinyújtott tenyerét feje fölé tartotta, koncentrált, majd elvéve onnan tenyereit a jobb és bal füle mögé helyezve azokat, hirtelen olyan magnetikus erővel töltötte el Nérót, hogy az akaratlanul eldőlt, mint a krumpsliszsák. Kukulkán elkapva őt, lefektette. Ezután sorra a betegekhez lépett és mindet eldöntötte. Néró fetrengeni kezdett, szája...

Néró kifestett arccal és aranyszegélyes tógában, fején babérkoszorúval, kezében lantot pengetve, saját legújabb szerzeményét zengedezve fogadta az eléje vezetett rabokat. Barrus és Seneca a két másik ítélkező a lábainál foglalt helyet. Ilyen miliőben csöppent be a két marcona, mindenre elszánt alak. Úgy nézett rájuk Néró, mint kártékony férgekre.
– Mondjátok hamar, mivel védekeztek, aztán hadd folytassam legújabb dalom hangszerelését – mondta hozzájuk fordulva Néró és lantját félretéve...