Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Friss hozzászólások
BURGONYA: NEM TUDOM MIT SZíVSZ, DE FOLYT...
2021-09-18 01:29
BURGONYA: REMEK HA AZ EMBER KIADJA MAGÁB...
2021-09-18 01:28
otto64: Az hiszem becsapott a tanárnő,...
2021-09-15 09:42
tantra: írtam Önnek mailt
2021-09-13 12:35
Szeszti90: Várható folytatás? :)
2021-09-12 22:25
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

artemyss adatai

Neve:
artemyss
E-mail címe:
Nem publikus
artemyss összes beküldött történetének megtekintése »
artemyss
Bemutatkozása
Betűk végtelen láncolata néha csak betű marad, de olykor varázslat történik és ismeretlen tájakra kalandozol. Van, hogy szavak elsuhannak a füled mellett, de néha örökre a szívedbe égnek..
Írásai 175 740
2023
A napok lassan telnek.
Az órák fáradt öregemberként vánszorognak - remegő kezükben remegő bottal. A percek minden lélegzetvétellel megpihennek egy kicsit, leülnek velem szemben, s kárörvendőn néznek. Tehetik, hiszen nem javamra múlnak…
2075
Vádollak? Talán. De nem azért és nem úgy, ahogy hiszed. Nem úgy, ahogy hittem. Ha valaki megkérdezné mi fájt nekem a legjobban az eddigi életem során- csak azt tudnám mondani, hogy a magány. Az örökös bizonytalanság- mi lesz holnap? És a tudat, hogy soha nem akartál. Nem kellettem. Ilyen is volt az életünk. Terhes. Feszült. Örömtelen...
2528
A csodát őrizni kell. Dédelgetni. Osztozni rajta és megköszönni, amiért megadatott. Ezt felejtik el sokan. Amink van természetesnek hisszük, hogy holnap is meglesz. S itt követjük el a hibát. Semmi sem természetes. Nem a levegővétel, nem a megtett lépés, nem az erős szívdobbanás. Csak addig, amíg birtokoljuk. Addig, amíg balga módon úgy gondoljuk a miénk. A csodákat talán az látja, s éli meg igazán, aki járt a másik oldalon...
1795
Hallani
vélem a kósza szélben,
Hallani
vélem a suttogó éjben
Hallani
minden elhadart szóban,
Hallani
vélem tovatűnt mosolyokban-
Nevetésed......
2004
Nem merek már
hinni- miért reméljem,
hogy a csillagokra nézek
s egyszer elérem
kezembe zárva ragyogását...
--
1800
Fájdalmasan gyönyörű szerelmünk néz vissza rám a tükörből. Ott csillog a szememben, ott remeg minden elsuttogott szóban, minden mozdulatomban. Ujjaim régi ismerősként simítják arcodat, mégis újdonságként élem meg- ajándékként, hogy az enyém vagy...
1627
Feledésre vágyom,
de nincs esély,
A lelkemben tombol
még a szenvedély.

Az emlék- ültünk
a parton,
Minden szavad
simogatta arcom...
1765
Nem mondtad soha-
mégis tudtam,
hogy szívednek
kedves lakója voltam...
1710
Vágyat érzek
ha melléd lépek,
Ha távolban járok
akkor is rátalálok
a régi érzésre...
2014
Rómeóm a kanapét vizslatja sanda szemekkel. Hipnotikusan. (Hátha a kanapé ráugrik?)
Mikor családi állapota felől érdeklődöm, úgy csinál, mintha le akarna fordulnia fent említett tárgyról. Mégis válaszol:
- Te teremtettél, neked kéne tudnod…
- Én teremtettelek?
- Igen, a gondolataiddal...