Szívedben..

Nem mondtad soha-
mégis tudtam,
hogy szívednek
kedves lakója voltam.

Nem kértem, mégis az egyik
legszebb szobát kaptam,
A tóra nézőt-
mindig azt akartam..

Rövid időre jöttem
azt hittem én,
de otthonra leltem
a kis szoba rejtekén.

Ha olykor néha
távol is jártam,
Hiába titkolnám-
mindig visszavágytam.

Mikor megjöttem
tárt karokkal vártál,
Menni készültem?-
Némán marasztaltál.

Nem mondtad soha-
tudtam mégis,
Hogy szeretsz nagyon,
ahogy én is..

.. Hiszen titkos álmaid
tavában gyönyörködtem,
Lázas éjszakákon
benne megfürödtem.

Láttam viharait,
sötét háborgását,
szelíden tűnődő
ezüstös csillogását.

Éreztem kétségbeesését,
fáradt lemondását,
hallani véltem olykor
néma zokogását..

Átéltem mindent. Tudtam
szeretsz, bár soha nem mondtad,
Mert a tóra néző egyetlen
szobát nekem odaadtad..

2004.