alkonyzona beküldött történetei

- Tudod, én nem hiszek az égben, nem akarok hinni benne, de sokszor már azon kapom magam, hogy komolyan azt hiszem, hogy tényleg van fent valaki, aki beszélget a lányommal. De ha így van, akkor miért éppen ő kell neki? Nem tudna keresni magának valaki mást, akivel kevesebb fájdalmat okozna a világnak - pár másodpercre elhallgatott. - De tudod, ha mégsem létezik, és tényleg nincsen fent senki, csak a felhők és a szél, akkor még szomorúbb a valóság, mert akkor van egy őrült lányom, aki a...

- Nézze, az, hogy megtanulja egy teszttípus gondolkodásmódját, még nem jelenti azt, hogy minden helyzetben képes azzal azonos szintű elvárásoknak megfelelni.
- Tehát ön most semmibe veszi a 145-ös IQ-mat?
- Kénytelen vagyok, mert szöges ellentétben áll a véleményezésével.
- Akkor vizsgáljanak meg, bármilyen tesztet vállalok...

Először az alkaromat oldottam ki, és kivettem az érbe bújtatott kis csövet, közben meglepetten vettem észre magamon, hogy enyhén remegek. A cső helye körül kis folton kékre színeződött a karom, mint minden hosszasabb használat után. Lehúztam az érzékelő tapadós tappancsait a felkaromról és vállig kiszabadítottam magam mindkét oldalon. A mellkasrész következett, először mindent kihúztam a halott Gépből csatlakozóiból, aztán enyhén remegő kézzel egymás után pattintottam fel a ruha zárjait......