Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
ad adatai
Bemutatkozása
Helló! A nevem Andi, egy 17 éves lány vagyok egy Veszprémvarsány nevű faluból. Győrbe, a Lrúdy Gyula Gimnáziumba járok már harmadik éve.
Írásai 7 22
Egy jó ideig úgy tűnt, a macska hiába vár. Azonban egyszercsak az utcai lámpák által megtört félárnyékból kibontakozott egy alak. Egy viszonylag alacsony, talán ha százhatvanöt centi magas, vékony, már-már törékeny lény, kék farmerban és sárga, kenguruzsebes felsőben, aminek a csuklyáját mélyen a szemébe húzta. Miközben közeledett, egy pillanatra felpillantott a fára, ahol a kandúr várta...
Minden hiába. Ez volt az első gondolatom, amikor megláttam. Legjobb barátnőm az évnyitó előtt odasúgta a fülembe a legújabb pletykát, miszerint új srác jön a suliba.
- Na és? - feleltem erre én. - Már van épp elég; mi ilyen nagy szám benne?
- Csak az, hogy... de nézd meg majd a saját szemeddel, annak talán hiszel.
- Na és? - feleltem erre én. - Már van épp elég; mi ilyen nagy szám benne?
- Csak az, hogy... de nézd meg majd a saját szemeddel, annak talán hiszel.
Próbált hátrálni előle, de nem ment; üldözője egyre közelebb ért hozzá. A lámpák fénye megcsillant a kezében tartott késen. Kirsten Jade úgy remegett, mintha ráznák. A fogai kasztanyettát megszégyenítő sebességgel vacogtak. Mikor a még mindig árnyékbe burkolózó alak már a lábához ért, a lány elérkezettnek látta a pillanatot. Lábát üldözője lába köré csavarta, és elgáncsolta...
- Nincs más választásunk - mondta óvatoskodva, nehogy megijessze a barátnőjét -, minthogy várunk, hátha megpróbálkozik mégegyszer kapcsolatba lépni velünk. Akkor már nem szabad elijesztenünk, hátha harmadszorra nem jön vissza.
- Mi?? Te visszavárod azt az őrültet? A szívbajt hozta rám!!
- De nem hinném, hogy akarattal. Nem ismer téged, nem tudhatta, hogy utálod az "illetéktelen behatolókat". Bocsáss meg neki! Ha ártani akart volna neked, akkor elrabolhatott volna....
- Mi?? Te visszavárod azt az őrültet? A szívbajt hozta rám!!
- De nem hinném, hogy akarattal. Nem ismer téged, nem tudhatta, hogy utálod az "illetéktelen behatolókat". Bocsáss meg neki! Ha ártani akart volna neked, akkor elrabolhatott volna....
- Mi a baj? -kérdezte. Yvonne, szokásával ellentétben most falfehér volt, és csak dadoogva tudott válaszolni.
- E-egy fé-férfit lá-láttam az ablakban.
- De most nincs ott senki.
- De én láttam! Olyan tisztán, ahogy most téged! Hinned kell nekem! ...
- E-egy fé-férfit lá-láttam az ablakban.
- De most nincs ott senki.
- De én láttam! Olyan tisztán, ahogy most téged! Hinned kell nekem! ...
Senki nem tudta igazán megfogalmazni, mi, de valami határozottan volt a lányban. Mindenki, aki csak ismerte, egyöntetűen vallotta, hogy valami megfogta őket benne: talán a megnyerő modora, a kedvessége, vagy csak a szeméből sugárzó életszeretet? Ki tudja. Mindenesetre Kirsten Jade mellett nem lehetett úgy elmenni, hogy nem fordult meg utána az ember...