A "" kifejezés eredménye:

Amikor a szájuk összeért, Tamás szinte öntudatlanul fonta karjait a lány karcsú dereka köré, szorosabban vonva magához. Angéla szája puha volt és odaadó. A vágy úgy emésztette belülről, hogy majd fel akarta falni a lányt, de nem akarta őt megijeszteni, ezért csak nagyon gyengéden érintette a száját. Szájával végigsimított a remegő ajkakon, halk sóhajt fakasztva a lányból...

A gondolatok ölnek.
Lassan, fájdalmasan. Kételyt ébresztenek, mely kígyóként tekergőzve alattomosan vájja méregfogát védtelen szívünkbe.
Az örökös bizonytalanság, a hiába súgott- üvöltött kérdések felemésztenek.
Valami változásra lenne szükség. De a változás a szemnek láthatatlan. Tündérhálóját szaggatják szét a mindennapok, a türelmetlenség...

Voltam már szerelmes elégszer,
De ez amit most érzek mindent felülmúl.
A szívem is beleremeg mikor vele vagyok,
Hiszen mindent neki adtam, ami én vagyok.
Vele az élet...

A föld, a föld hideg
De nem, nem kell elmenned.
Szomorú vagy, magányos vagy,
de senkit nem érdekel.
Anyád elment, és apád is megvert,
A fájddalom nem ment......

Egy magányos fa áll egy rét közepén
látszik, hogy megviselt, vén lehet már szegény.
Levelek már nem díszítik szátzihált ágait,
csúnyácska, de még büszkén tartja roskatag ágait......

Rideg méltóság
Vágva hideg parkban
Korbács jöjjön játékos vágtatva...

Szeretnék néha elaludni,
lágy, mély álomba zuhanni,
mindentől, mi bánt, távol lenni.
Nem meghalni... Csak pihenni.

Szeretnék olykor nem létezni,
bút s fájdalmat...

Elhagyott a szeretőm.
Vállat vonok - van időm.
Mindig adott, sosem kért,
Csak elhagyott egy másikért.

Elhagyott a szeretőm,
azt mondta, már nem a nőm.

Elolvasom »