Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
A "" kifejezés eredménye:
8 171-8 180 megjelenítése a(z) 21 810 elemből.
Beküldte: Taub Viktória ,
2007-10-23 00:00:00
|
Novella
Láttam a szemében, igen, láttam mindent. Azt, hogy nem szeret, de hálás, mert most Vele vagyok és vigyázom Rá. Tudtam, éreztem ezt, és legfőképpen féltem ettől. Nem ismertem ezt a helyzetet. És máig nem tudom kezelni. Ő annyi mindent nem tud. De nem biztos, hogy ez rossz. Sőt. Így van jól...
Az élet nehéz
A boldogság elenyész
Szemembe nézel, én visszanézek
S látom... a messzeséget...
A boldogság elenyész
Szemembe nézel, én visszanézek
S látom... a messzeséget...
Panaszkodás, sajnálkozás,
keserves nyögés az élet
csak siránkozunk és hisszük,
mi vagyunk a legszerencsétlenebbek...
keserves nyögés az élet
csak siránkozunk és hisszük,
mi vagyunk a legszerencsétlenebbek...
Kilenckor eldördült a startpisztoly. A párok pedig megindultak a tanárok által megadott útvonalon. Az első cél az iskola épületének tetején volt. A korláthoz egy lufi volt erősítve, az ide érkező leggyorsabb párnak le kellett oldani a lufit, majd a sorszámukat bediktálni az ott álló tanárnak. Sheichiék nyerték ezt a csatát, és már rohantak is a következő célhoz...
Változás… Csak egy szó, mégis annyi mindent foglal magában. Fájdalmat, örömöt, boldogságot, szomorúságot. Nem is gondolná az ember, hogy ettől a szótól akár az élete is függhet. Pedig igen… Elég 1 kicsi változás ahhoz, hogy régi énünk teljesen felboruljon, és helyébe lépjen a mérhetetlen nagy fájdalom. Elég egy szó is akár hozzá… egy tett...
Beküldte: Életkedvboy ,
2007-10-23 00:00:00
|
Egyéb
Fekete könnycseppek hullnak szívemből.
Miattad hullnak, mert eldobtam álmaimat érted!
S te most még is becsapsz engem...
Miattad hullnak, mert eldobtam álmaimat érted!
S te most még is becsapsz engem...
Nem kísért el a nőgyógyászhoz, nem kelt fel éjjel decemberben ananászt szerezni, soha nem hozott virágot és soha, de soha nem mondta, hogy így is gyönyörű vagy drágám. Mégis éreztem, hogy szeret, és mindig velem van. A pillantása, tekintete mindent elárult, még azt is, amit ő sem tudott. Azt, hogy boldog és készül valamire. Készül arra, hogy apuka legyen. Azért nem hiszi, mert nem meri hinni, hogy ez a csoda, a mi szerelmünkben is bekövetkezett. Figyelt, mert aggódott értünk, értem és...