Hűvös tenyered ül meztelen vállamon.
Könnycseppet mázolnak el ujjbegyeid.
Árgus tekintet a csöndben a szánalom:
Hazugság mindez, mert nem vagy itt.
A szellő sorba rendezi arcodon a tincseket.
Kimondatlan érzés, mi gátolja csókjaid.
Meglapulsz bennük, mint levélben erezet.
Hazugság mindez, mert nem vagy itt.
Lapokon áttetsző, színigaz tollvonás.
Mintha előre megterveznéd napjaid.
Hogy jöhet bármi, csak én kellek, senki más!
Hazugság mindez, mert nem vagy itt.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-20
|
Horror
László a párja mögé ment. Megemelte Kata hajlékony testét, és ráhúzta a formás fenekét a merev...
2025-06-19
|
Történetek
Ez az én nudista sztorim, és nagyon nem bántam meg.
2025-06-17
|
Novella
Megírták: az emberiség ki fog pusztulni...<br />
Bár a helyesírásellenőrzőm nulla hibát jelzett,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Egy nap sem múlik el, hogy rád ne gondolnék,
Egy...
Egy...
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-21 00:00:00
|
Versek
Egy vérző szív mely már alig dobog,
Egy...
Egy...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?