A "" kifejezés eredménye:

Fejem vállára hajtottam, és befúrtam az orrom a nyakához, mert érezni szerettem volna bőre illatát. Éreztem, ahogy magához szorít, majd elkezdett nyögdécselni. Kb. két perc szeretkezés után végigkarmolta a hátam, jelezve, hogy közel jár, és engem is vadabb tempóra ösztökélt...

Összetört a kép
De ne add fel semmi képp,
Rakd össze a darabokat,
Találsz rajta alakokat.

Ott leszel rajta te is,
S körülötted én is,
Lehet, hogy...

Fáj az élet, fáj a szó,
nincs másom, csak egy koporsó.
Ebbe idegenek betesznek,
majd gondosan elfednek.
Nem fogod tudni, hol fekszek,
de ott leszek mindig melletted......

- Óh, Marika
- Igen, Sándor?
- Semmi, csak örülök, hogy látom.
- Én is örülök Sándor. Mi a gond?
- Semmi, cak nézem milyen szép a ruhája... khmm
- Csak magáért.
- Ne mondja!
- De mondom Sándor!
- Hát ezt nem gondoltam volna magáról Marika, hogy miattam...
- Ah, Sándor maga még sok mindent nem tud rólam...

Ezt a történetet egy ismerősöm ismerősének az ismerőse mesélte, jobban mondva az ő unokatestvérének a barátnőjével történt. Tehát ez egy valós történeten alapuló regény. Persze minden olvasó döntse el, hogy a pletykából induló dolgok mennyire lehetnek valósak, és hogy mennyire tudom majd előadni az egésze úgy, hogy nem ismertem a szereplőket.
Az én szereplőim szépek, műveltek, na és persze hihetetlenül vonzóak. Ha-ha, tehát hogy is kezdtem?!? Igaz történet? Mindegy azét ne tedd...