Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Friss hozzászólások
kaliban: Tényleg nagyon jól sikerült! G...
2026-04-09 00:19
CRonaldo: Klassz! Még írj!
2026-04-08 10:01
Petike76: Tetszett. Több ilyet!
2026-04-08 06:16
Zed75: Nagyon jó volt olvasni a törté...
2026-04-05 20:58
Zed75: Szia Csacska Macska
2026-04-05 20:57
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

A "" kifejezés eredménye:

4 591-4 600 megjelenítése a(z) 21 810 elemből.
1465
Fáj ha csókol,
Fáj ha érint,
Fáj ha arcát,
A ráncok tépik.

Fáj minden perc,
Mit együtt töltöttünk,
Fáj minden kés döfés,
Mit szívem jó ideje...
2533
– Akkor, nincs más hátra, mint előre!- fontoskodott tovább. - Lefekszenek szépen ide! Úgy felgyűrjük az ingujjakat, elszorítjuk az ütőeret, aztán belebökjük a lyukas tűt a vénába! - lihegte kéjesen, megnyalva szájszélét, és az ágyon fekvők felé indult a tűvel. Abban a pillanatban, amint meg akarta bökni Ádám vénáját, Éva felugrott fekhelyéről, és tépőfogait az orvos nyaki ütőerébe mélyesztette. Az orvos se köpni, se nyelni nem tudott a meglepetéstől, és mivelhogy hatalmas testű ember volt...
1782
Szép a tavaszi virág
Ha szépnek látjuk szirmát.
Mikor vidáman él és kivirul,
s nem megy tönkre, ha kiborul...
1447
Csillámlik a tündérpor,
dördül fel a varázsige.
Több tucatnyi bájital,
de mégse jutok semmire...
2051
Jön a paci, megy a gebe,
Fázom.
Nincsen semmi új a régi
Láthatáron.
Sírba fekvés helyett virulnak a
Vének,
Belőlem sem szól már se új dal,
Se ének.
2324
Majdnem minden nap megtörténik ugyanaz. A saját ágyamban térek nyugovóra, de mikor felébredek, már nem vagyok ott. Sőt már a házban sem vagyok. Egy erdőben ébredek. Mindenem csupa vér. Nem tudom megmagyarázni, hogy mi történik velem...
3190
Mindenkinek vannak kedves játékai. Minden gyermeknek. Például játék macijai, kisautói, vagy csak színes rongydarabjai – amelyektől soha nem válna meg. Bálintnak is voltak. Pontosabban egy: egy felnőtt-kéznél alig nagyobb, barna bundájú, piros pulóveres kis macija. Dörminek nevezte. Nagyon szerette; sosem hagyta otthon, ha elutaztak valahová, csak arra a pár órára volt hajlandó megválni tőle, amíg az óvodában – később az iskolában – volt. Dörmi mindig ott volt a feje mellett, a párnáján,...