Calebryon adatai

Temetőben jártam
Kéz a kézbe veled,
Körülöttünk lassan
Hulltak a levelek...

Kiáltani szeretnék
Bele a nagy csönbe,
A város zajába,
A sűrű ködbe...

Mindenhol Őt keresem.
Buszon, villamoson, tereken...

Miért Ő?
És miért Én?
Miért kell Ő?
És miért nem kellek Én? ...

Siratta a fiút, akinek szívét soha nem nyerhette el. Siratta a vele odaveszett ifjúságának emlékét, azt az időt, amikor még volt remény. Siratta a szerelmet, mely erőt adott neki a hétköznapokban, és siratta önmagát, hisz ő jól tudta: ilyen bizonyosság csak egyszer van egy életben, és neki ez is elveszett. Évekkel ezelőtt elveszett...

Hiányzol.
Nélküled ez a magány
Fájdalmas, mint a halál...