Történetek - 62.oldal

Kovács Juliska néni 72 éves özvegyasszony. A mai napja is úgy kezdődött, mint a többi. Reggel felkelt, kiment a fürdőszobába megmosakodni (a fürdőszobába, ahol nem volt mosógép, a tisztításra szánt ruha a kis vödörben ázott), utána a konyhába ment megreggelizni (a konyhába, ahol nem volt konyhabútor, hűtő)...

Megcsókolta Orsi hasát, majd lejjebb is, végül széthúzta a nagyajkakat és belenyalt az illatos és nedves punciba. Orsi felsóhajtott az élvezettől, és felhúzta a lábait, hogy a puncija jobban elérhető legyen. Miki széthúzva tartotta a puncit, és elkezdte nyalogatni a lyuk környékét, valamint az előbújó csiklót...

Egy pillanatra mindannyian megtorpantak. James elsápadt, arca hitetlenséget és riadalmat tükrözött. A halálos csendet néhány másodperccel később Florence újabb sikoltása törte meg a lépcső felől. Fenrir már csaknem teljesen lerántotta őt magához és miközben dulakodtak, hosszú karmaival végigszántott a lány hálóingből kilógó karján. A sebből vér patakzott...

- Ó Noémi, ez csodálatos volt! - felelte Emma. - De most rajtam a sor, te csak feküdj le nyugodtan, és hunyd be a szemed. - mondta, és finoman hátranyomta Noémi az ágyra. Ezután el kezdte simogatni és csókolgatni a hatalmas kebleket, amelyből mereven álltak ki Noémi duzzadt és érzékeny mellbimbói...

A százados hajnalban elővette a hegedűjét, és játszani kezdett, mint mindig, Chopin Asz-dúr prélude-öt. Bár a mű, amit játszott, vidám volt, de ő mégis - a kis hamiskás játékával - szomorúvá, magányossá tette. Hogy miért, ezt senki nem tudta, de egy fiatal házaspár érdeklődve tette fel a kérdést, hogy miért játssza ilyen szomorúan a darabot, mert ők mulatnának rá...

Veronikát, vissza a párnára és csókokkal borította el az arcát, nyakát, és ahol érte. Az agya most már teljesen kikapcsolt, ösztönből cselekedett. A lánynak is nagyon jól esett ez az egész, nem is tiltakozott. Egy pillanatra felötlött benne, hogy ezt most nem kéne, mikor Brian szétbontotta rajta a fürdőköpenyt, de aztán rájött, hogy Ő is vágyik a fiúra, hogy szeressék egymást. Válaszképpen lehúzta Brianról a pólót...

Először finoman dugtunk, aztán egyre keményebben, több féle pózban, hol sima misszionáriusba, hol az kombinálva, hol oldalról, hol hátulról, amihez éppen kedvünk volt.
Lazításként körítve kis 69-el, ami csodás volt, mint mindig...

Ott zordon esőcsarnokok somfordálnak. Lassan, de magabiztosan kerítik be a környéket. Vészjós felhők ezek, s egyszer csak armageddonként tör ki belőlük Isten haragja, magát millió és millió csillogó cseppbe rejtve. A sötét éjszakában, fekete felhők felett pedig milliárd és milliárd csillogó macskaszem tükrözi az egyre savanyúbb sárga fényét. Kész tébolyda zajlik a fenti árnyvilágban, futkározó fények, s színek szerte a végtelen vásznon...

Nagy fekete szobában ültek. Egy asztal mögött jól öltözött, bajszos ember ült. Kezében pohár, az asztalon whiskys üveg. Szerette az italt, nagyon szerette. Pályafutása kezdetén abból gazdagodott meg. Mikor alkoholtilalom volt, ügyesen árulta az értékes italokat az alvilágon és a fekete piacokon...

Óvatosan szopogatni kezdtem, hogy meg ne sértsem a fogaimmal. Majd a legbecsesebb kincsét egészében becézgetni kezdtem ajkaimmal. Egyre szaporább szuszogásaiból tudtam, hogy most már hamarosan egymáséi leszünk.
Hirtelen megérintett és felhúzott az arcához.
- Van nálad óvszer?
- Gyógyszert szedek - suttogtam halkan...