Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Sci-fi történetek - 18.oldal
Nagyjából egy hónap telt el Ryana balesete óta. Már nem volt ágyhoz kötve, de még mindig nem tudta rendesen használni a kezeit. Nagy nehezen kihúzta Jettából, hogy miért viselkedik ilyen furcsán Arina, és amikor végre megtudta, azt kívánta, bár ne lett volna annyira kíváncsi.
Azóta Diana is megváltozott. Valahogy kerülte Skorpiót, mintha már nem szerette volna annyira. Arina próbált beszélni vele, de a nő csupán annyit mondott: „Takarodj.” Ezek után a „szöszi” inkább Jetta társaságát...
Azóta Diana is megváltozott. Valahogy kerülte Skorpiót, mintha már nem szerette volna annyira. Arina próbált beszélni vele, de a nő csupán annyit mondott: „Takarodj.” Ezek után a „szöszi” inkább Jetta társaságát...
A lány alig egy sorozatot ereszthetett meg a gépkarabéllyal, mielőtt hátulról valaki rávetette magát. Innentől nem sokra emlékezett, de arra még igen, hogy Jeremy kétségbeesetten néz a szemébe, majd szétrobban a feje, teste pedig elhasal mellette. Valószínűleg megint megerőszakolták, bár a sok ütéstől minden porcikája egyformán sajgott...
– Vérsáska? – kérdezte Ryana, de inkább nem akarta tudni a választ. Nem is kapott. Olyan közel csapódtak be a kődarabok, hogy néha a szilánkok beleálltak a motor páncéljába.
Jetta elgondolkozott rajta, hogy vajon hány sérültjük lesz, mire kijutnak innen. Mindenesetre a félpucér kis fickók a fal kiszögellésein nagyon elszántnak tűntek. Az egyikük rosszul lódította meg a követ, és vele együtt lezuhant. A széthasadó kőre esve a teste darabokra hullott, véres tócsát hagyva a porban...
Jetta elgondolkozott rajta, hogy vajon hány sérültjük lesz, mire kijutnak innen. Mindenesetre a félpucér kis fickók a fal kiszögellésein nagyon elszántnak tűntek. Az egyikük rosszul lódította meg a követ, és vele együtt lezuhant. A széthasadó kőre esve a teste darabokra hullott, véres tócsát hagyva a porban...
tenyerét, és a képébe szórta a port, amit felmarkolt, majd meglepetésből kirúgta a fazon lábát, aki hangos puffanással terült el. A pisztoly elrepült, és ahogy földet ért, elsült. A golyó sercegve vitte keresztül a nő haját, aki a történtek ellenére is gyorsabban kapcsolt, mint a másik, és egy becsúszással felkapta a fegyvert...
– Mi katonák vagyunk. Harcosok. Nem tudom, hogy kerülöd el, hogy meglincseljenek, gondolom, egy-egy kósza nomáddal üzletelsz és kerülöd a konvojokat, ahol jelentősebb áruforgalmat bonyolíthatnál le …
– És arra akarsz kilyukadni, hogy mostantól a személyi zsoldosaim lennétek?
– Alattvalóid. Mi kifejezhetjük hálánkat irányodban, te pedig pusztán az ellátásunkkal kötelezel le minket.
– És arra akarsz kilyukadni, hogy mostantól a személyi zsoldosaim lennétek?
– Alattvalóid. Mi kifejezhetjük hálánkat irányodban, te pedig pusztán az ellátásunkkal kötelezel le minket.
Szeme előtt új bolygó tűnt fel. Ezt már ismerte, tanulta az égitestek tudományából. Egy füstös város végére ereszkedett le a repülő. Kiszállt, körülnézett. Pár lépésre patak csordogált, de olyan bűzös a vize, hogy nem lehet lélegezni fölötte. Szürke emeletes házak sorakoztak egymás mellett. Hát itt jól felborították a természet harmóniáját! – gondolta, s bement a legközelebbi presszóba...
-… az Otthoni Kommunikációs Világszervezet tegnap szerezte az információkat az emberek által ’Internet’-nek nevezett hírhálózatról. Az OKV az 1210-es évektől van rákapcsolódva az ott élő lények tudta nélkül az Internetre, s innen vagyunk képesek megszerezni az emberekről és a Földről a lehető legnagyobb tudásanyagot. A tegnap a hírhálózaton megjelent adatok szerint földi csillagászok felfigyeltek bolygónkra, mely nagy mértékben hasonlít saját égitestükre, s ez felkeltette a bolygón élő...
Nagy a nyüzsgés a támaszponton. Az ezredes tudta mit akar s jó előre, felkészült. Egy C-500 Hercules már készen állt a felszálláshoz. A szükséges felszerelések és eszközök már a gépen. Már csak az üzemanyagot tankolják. Legfeljebb fél óra s indulhatnak. Dr. Wyler, kezdte élvezni ezt a nyüzsgést. Eddigi, hétköznapi életét, most regényekben illő kalandok váltják fel. Még mindig ott motoszkált fejében az eligazítás, döbbenetes mivolta. Lehetséges, hogy egy földönkívüli űrhajó csücsül már...
- Muszáj ennyire titkolózni?
- A hírszerzés vagyunk. A titkolózás a lételemünk.
- Nekem viszont nem, úgyhogy magyarázatot kérek.
- Nézze Dr. Wyler. Maga az egyik legjobb szakértője a paranormális tevékenységeknek. Beleolvastam pár könyvébe s engem meggyőzött, hogy a földönkívüliek, igen is létezhetnek.
- Most viccel? Mikor írtam azokat? Tíz éve. Most már csak tanítok.
- Látja? Pontosan ezért van itt...
- A hírszerzés vagyunk. A titkolózás a lételemünk.
- Nekem viszont nem, úgyhogy magyarázatot kérek.
- Nézze Dr. Wyler. Maga az egyik legjobb szakértője a paranormális tevékenységeknek. Beleolvastam pár könyvébe s engem meggyőzött, hogy a földönkívüliek, igen is létezhetnek.
- Most viccel? Mikor írtam azokat? Tíz éve. Most már csak tanítok.
- Látja? Pontosan ezért van itt...
- Már régóta figyeljük magát, láttuk nehéz helyzetét, s mi óvjuk az értékeket. Elvisszük magát a bolygónkra, megtanítjuk arra, amit mi is tudunk, s a világ minden nyelvén beszélni, azt, hogy ne ismerje a féelmet, s gondolatenergiával beszélgetni velünk Felkaptam a farmert magamra, s mentem ETY-vel az űrhajóra...